A baszk nyelv eredetére utalhat a rejtélyes szöveg a 2100 éves bronz kézen
A bronz kézmaradványra a vaskón írás legrégebbi és leghosszabb példánya van felírva. Ez seígthet megfejteni a ma is élő baszk nyelv eredetét.
Egy ősi bronz kéz, amelyre egy titokzatos ősi nyelv feliratát vésték, segíthet megvilágítani a baszk nyelv háttértörténetét. Ennek az úgynevezett „izolátumnak” amelynek nincsenek élő rokonai, derül ki az IFLScience cikkéből.
Egy szokatlan nyelv története
Csoda, hogy a baszk nyelvet ma is használják. Kevesebb mint 1 millió ember beszéli, akik Baszkföldön élnek, egy kis zsebben a Pireneusok nyugati peremén, Franciaország és Spanyolország határai között. A baszk nyelv a nyelvészet csodabogara. Ez az indoeurópai nyelvek megjelenése előtt beszélt paleoeurópai nyelvcsalád egyik utolsó élő leszármazottja.
A ma uralkodó indoeurópai nyelvcsalád köti össze az Európában és Ázsia jelentős részén beszélt nyelvek túlnyomó többségét, beleértve az angoltól és a spanyoltól a hindiig és az oroszig mindent. Uralkodóvá válásuk során az indoeurópai nyelvek kiirtották a legtöbb őshonos paleoeurópai nyelvet. A baszk nyelv mégis valahogy fennmaradt.
Az észak-spanyolországi Irulegi vaskori lelőhelyen végzett ásatások során 2021-ben a régészek egy 2100 éves, lapos tenyér alakú bronz leletet tártak fel. A kutatók rájöttek, hogy vaskón nyelven van feliratozva. A vaskón egy olyan nyelvcsalád tagja, amelybe a baszk és egy maroknyi kihalt nyelv is beletartozik.
Mysterious Text On 2,100-Year-Old Hand May Point To Origin Of Basque Languagehttps://t.co/surIDxgtDd
— IFLScience (@IFLScience) February 21, 2024
Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy az első szó latin betűs írásmóddal „sorioneku” vagy „sorioneke” lehet, ami hasonlít a baszk „zorioneko” (szerencsét hoz) szóra. Ez nem a valódi modern baszk írásmód, de elég közel áll ahhoz, hogy a nyelv rokon nyelvének tekintsük. Vagyis ugyanattól a nyelvi őstől származnak.
A vaskón írás legrégebbi és leghosszabb példája.
A feliratos kéz magában hordozza a baszk nyelv homályos eredetének feltárásának lehetőségét.
„Az irulegi kéz az egyetlen hosszú írott szöveg, amelyet eddig megtaláltunk, több, a vaskón területen vert érme mellett” – mondta Mattin Aiestaran, a tanulmány vezető szerzője a Baszkföldi Egyetemről. Ugyanakkor „más összehasonlító szövegek hiánya miatt nehéz bizonyítani az Irulegiben beszélt vaskón nyelv és a mai baszk nyelv közötti közvetlen kapcsolatot”.
„Az irulegi kéz felfedezése új távlatokat nyitott az Európában még élő legrejtélyesebb nyelv, a baszk nyelv történelmének feltárásához” – tette hozzá Mikel Edeso Egia az Aranzadi Tudományos Társaságtól. „E kivételes tárgy feltárása jelentős előrelépést hozott a régészet és a nyelvészet világában. De számos új kérdést is felvetett.”
Egy nagyon hasonló bronz kézleletet találtak nemrégiben Svájcban, több mint 900 kilométerre. Mivel ez volt az első ilyen jellegű felfedezés, a kutatók nem voltak biztosak a tárgy jelentőségében. Az irulegi kéz esetében a felirat megkönnyítette az értelmezést.
Mire használhatták a kezet?
A kutatók úgy vélik, hogy a tárgy valószínűleg egy rituális hagyomány része volt a térségben, talán a szerencse erőteljes szimbólumaként használták, amelyet az ember háza elé akasztottak. Vagy talán a tárgyat a kereszténység előtti istennek vagy szerencseistennőnek szánták ajándéknak.
„Az irulegi kezet a település kulturális kontextusába jól illeszkedő elemnek kell tekinteni. A kéznek rituális funkciója lehetett, akár a szerencse vonzására, akár egy bennszülött istennek vagy szerencseistennőnek való felajánlásként” – magyarázta Aiestaran.
Bármi is volt a jelentése 2100 évvel ezelőtt, a lelet remélhetőleg szerencsés leletnek bizonyul majd a modern baszk családtörténetet feltárni kívánó kutatók számára.
Érdemes elolvasni:
