Csoda a győri székesegyházban – a Könnyező Szűz Mária
1697. március 17-én a győri székesegyházban Szűz Mária kegyképéből a fogadalmi szentmise kezdetétől fogva véres könnyek hullottak alá három órán keresztül.
A mai ember a csodák említésére legfeljebb a fejét csóválja lesajnálóan, esetenként gúnyos megjegyzésekkel egészíti ki a hallottakat. Azonban mi van, ha egy egész város látja a materialista módon megmagyarázhatatlan jelenséget?
A Könnyező Szűz Mária kép, Fotó: Mayer Jácint
A vizsgálat
Azt azért érdemes az elején elmondani, hogy abban a korban már ugyanúgy léteztek a szkeptikus felhangok, mint ahogy az a mai ember szokásos hozzáállásában is tükröződik. Ennek megfelelően akkor is rögtön a legszigorúbb vizsgálatba kezdtek. Rengeteg szemtanút hallgattak meg és beszámolójukat jegyzőkönyvbe vették. Ez nem elhanyagolandó, mert az ország egyik legfontosabb települése felbolydult és vallási felekezettől függetlenül szaladt a csodát megnézni.
Az egyházi vezetésen kívül a városi elöljáróság és a katonai parancsnokság, Sigbert Heister generálissal az élen, is személyesen győződött meg a könnyező Szűzanya jelenségéről.
Előbb azt gondolták, hogy a festék olvadt meg, de a könnyek letörlése után azok újra és újra megeredtek Szűz Mária szeméből. A képet azonnal leemelték a helyéről, szétszedték, vászonig lebontották bizottság jelenlétében, és jegyzőkönyvben rögzítették a látottakat. Csalásra utaló nyom végül senkiben nem merült fel: a vászon hátulja és a fal is szárazságot mutatott, míg a csodálatos jelenség egyébként folyamatában még tartott a túlsó felületen. Saját tapasztalat alapján annyit megjegyeznék – ránézésre, hogy nehéz volna háromórányi könnyezést technikailag kivitelezni egy leemelhető kicsi kép esetében, mint ez is.
Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május 20.
A könnyeket és a véres verítékeket ezzel a gyolcskendővel törölték le, mely az akkori jegyzőkönyvvel együtt ma is megtekinthető. A könnyezés napján ma is csókra nyújtják a híveknek.
A vizsgálatok és a jelenlévők kihallgatása, a vallomások rögzítése a helyszínen megkezdődött, és nem kevesebb, mint 7 éven keresztül tartott. A rendkívül sok szemtanúban kétség nem merült fel, a reformátusok és evangélikusok a látottak után nagy számban tértek át a katolikus hitre.
A kegykép utóélete
A Könnyező Szűz Mária képét I. Lipót király Bécsbe rendelte és személyes jelenlétében 1697. július 7-én ünnepélyes körmenetben körülhordozták a császárváros utcáin is.
A püspöki processzus zárultával Keresztély Ágost bíboros 1704-ben engedélyezte, hogy a kép számára a templom északi hajójában oltárt emeljenek. A mai márványoltár Zichy Ferenc püspök időszaka alatt 1767-ben készült. IX. Pius pápa 1874. november 20-án teljes búcsút engedélyezett március 17-ére, 25-ére és augusztus 15-ére a kegyképet felkereső zarándokoknak.
A Vérrel Könnyező Szűzanya búcsúünnepét hagyományos módon, zarándokok részvételével tartják meg március 17. és 19. között a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az első mise 17-én reggel hatkor kezdődött a könnyezés időpontjára emlékezve.
A kegykép Magyarországra kerülésének története
A kegykép az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik, a gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázolja. A képet az előkelő ír családból származó Walter Lynch, Clonfert püspöke hozta hazánkba, mikor a Cromwell-féle katolikusüldözés idején menekülni kényszerült. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká, püspöki helynökké.
A kép Lynch püspök halála után a székesegyházban került elhelyezésre a Szent Anna-kápolna oldalfalán. Eredeti helye Galway városának írországi templomában ma is üresen áll.
Kinek mi az üzenet?
Az Ír Madonnának is nevezett kegykép – úgy tűnik – nem szakadt el hazájától, ahol tovább folytatódott a katolikusok üldözése. Az angol durva cinizmus nem ismert határokat. Az ír katolikusok védőszentjének, Szent Patriknak ünnepén, 1697. március 17-én hirdették ki a katolikus hitet megtartó íreket száműző törvényt, mely napon Győrben a könnyezés is történt.
A győri tömeg bizonyosságot kapott a csodáról. A hívő ember sem szkeptikus: nem azt kérdezi, hogy hogyan, hanem arról elmélkedik, hogy miért?
Győr történelmével a Miután Napóleon felrobbantotta, most a Rába is megostromolta: Győr váránál katasztrófa-turistáskodtunk című cikkünkben foglalkoztunk.
Forrás: Hetény János: A győri vérrel könnyező Szűzanya kultusztörténete, magyarkurir.hu, depositum.hu, Szent László Látogatóközpont: Szomorúak vigasztalója
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
2028-ra feltámasztanák a gyapjas mamutokat
Harc a víz ellen: Innovációk az árvízvédelmi technológiákban
6 észak-koreai katona holttestét azonosíthatták az ukrán fronton
Meglepő dolgot fedeztek fel a pteroszauruszokról, a valaha volt legnagyobb repülő állatokról
Egyenlő státuszban éltek a férfiak és a nők a 9 ezer éves ősi városban
Nem egyedül jött az aszteroida, amelynek becsapódása a dinoszauruszok kihalásához vezetett