A tekintélyes családban 1625-ben született de Witt a holland aranykorban, Hollandia példátlan jólétének és befolyásának időszakában emelkedett politikai rangra. Jelentős intellektusa és államférfiúi képességei ellenére de Witt vezetése végül brutális és korai halálával végződött, ami foltot hagyott a nemzet kollektív emlékezetén.
Johan de Witt egy kiváló polgármester fiaként örökölte a politikai éleslátás és a polgári vezetés örökségét. Éles eszével és a matematika iránti vonzalmával megáldott férfi gyorsan megmászta a holland társadalom ranglétráját, és végül 28 éves korában átvette a nyugdíjas tanácsos – a miniszterelnökhöz hasonló pozíció – szerepét.
De Witt hivatali ideje egybeesett a Holland Köztársaság hatalmának fénykorával, amikor Amszterdam a világkereskedelem központjában állt, és a Holland Kelet-indiai Társaság uralta a jövedelmező ázsiai kereskedelmi útvonalakat. De Witt ügyes diplomáciai és pénzügyi irányításával átvezette Hollandiát a konfliktusos és virágzó időszakokon, elnyerve választói bizalmát és csodálatát.
Johan de Witt bukása, illetve ahogyan megették
De Witt politikai szerencséje azonban drasztikus fordulatot vett 1672-ben, abban az évben, amely a Rampjaar, vagyis a katasztrófa éve néven vált ismertté. Az Angliával és Franciaországgal való fokozódó feszültségek közepette a Holland Köztársaságot külső fenyegetések és belső viszályok ostromolták. A francia invázió, valamint a belpolitikai nyugtalanság és a katonai kudarcok a végzetét jelentették de Witt kormányának.
A holland szárazföldi hadsereg állítólagos elhanyagolása miatt vádolták, és azzal rágalmazták, hogy válság idején nem tudott erős vezetést biztosítani, így de Witt a nemzet bajainak bűnbakjává vált. A nép elégedetlensége és az erősebb vezetés iránti igény miatt a lakosság az Oraniai-házból származó III. Vilmoshoz fordult.
A tömeges erőszak megdöbbentő megnyilvánulása során de Wittet és testvérét, Cornelis-t 1672-ben megtámadta és brutálisan meggyilkolta feldühödött csőcselék. A meztelenre vetkőztetett, megcsonkított és a tömeg kegyelmére bízott testvérek szörnyű véget értek.
Haláluk pontos körülményeit máig viták és legendák övezik, és a beszámolók eltérnek a rajtuk elkövetett brutalitás mértékét illetően. A tömeg szó szerint darabokra szaggatta a két testvért, meztelenre vetkőztették őket, majd a lábuknál fogva fellógatták őket. Ezek után a holttesteket feldarabolták, majd elkezdték a szeleteket árulni városszerte. Egyesek azt is állítják, hogy megették a darabokat, sőt valaki a szemgolyóját is megette a volt miniszerelnöknek.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
