Az Egyesült Királyság a menedékkérőket Ruandába deportálja

A brit kormány nemrégiben elfogadott, a menedékkérők Ruandába való kitoloncolását célzó törvényjavaslata belföldön és nemzetközi szinten egyaránt viták és kritikák viharát váltotta ki. Hónapokig tartó jogalkotási patthelyzet után a parlament végül elfogadta a vitatott intézkedést, ami jelentős változást jelent az Egyesült Királyság bevándorlási politikájában. A döntés azonban aggodalmakat váltott ki az emberi jogok megsértésével, a jogi kihívásokkal és a javasolt rendszer hatékonyságával kapcsolatban.

Az új törvény értelmében a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérőket Ruandába küldik, aminek célja, hogy megakadályozza a veszélyes átkelést kis csónakokkal a La Manche-csatornán, és megzavarja az embercsempész-hálózatokat. Rishi Sunak miniszterelnök a bevándorlási kihívások kezelésében és az Egyesült Királyság határainak biztosításában kulcsfontosságú lépésként emelte ki a jogszabályt. Mindazonáltal a kritikusok szerint a terv mélyen hibás, és komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel — írja az Al Jazeera.

A vitatott rendelkezés

A kitoloncolási terv ellen megfogalmazott egyik fő kritika a nemzetközi emberi jogi normák lehetséges megsértése. Emberi jogi csoportok embertelennek és jogellenesnek ítélték a tervet, Ruanda rossz emberi jogi helyzetére és a menedékkérőkre vonatkozó biztosítékok hiányára hivatkozva. Korábbi jogi kihívások, köztük az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései jogellenesnek ítélték a kitoloncolási javaslatokat, arra hivatkozva, hogy a menedékkérőket Ruandában a rossz bánásmód és a visszaküldés veszélye fenyegeti.

A törvényjavaslat elfogadása emellett újfent vitákat váltott ki az Egyesült Királyság nemzetközi jogi kötelezettségeiről és az emberi jogi elvek betartása iránti elkötelezettségéről. A kritikusok szerint a jogszabály veszélyes precedenst teremt a jogi döntések megkerülésével és a bevett jogvédelem aláásásával. Azáltal, hogy az emberi jogi törvény egyes rendelkezéseit alkalmazhatatlanná teszi, és a miniszterek számára ellenőrizetlen hatásköröket biztosít a bírósági végzések figyelmen kívül hagyására, a törvényjavaslat aggodalmakat vetett fel a bírósági felügyelet és elszámoltathatóság erodálásával kapcsolatban.

A menedékkérők kitoloncolásának pénzügyi vonzatai

A kitoloncolási rendszer potenciális pénzügyi költségei is vizsgálat tárgyát képezték, mivel a becslések szerint az adófizetők számára jelentős költségekkel járna. A National Audit Office több mint 500 millió fontra becsülte a viszonylag kis számú migráns kitoloncolásának költségeit, ami kérdéseket vet fel a rendszer költséghatékonyságával és megvalósíthatóságával kapcsolatban. A kritikusok a költséges kitoloncolási intézkedések helyett nagyobb beruházást sürgetnek a tisztességes és hatékony menekültügyi feldolgozási rendszerekbe.

Továbbá továbbra is kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a kitoloncolási terv hatékonyan kezeli-e az illegális migráció és a menedékkérelmek kiváltó okait. A kormány elrettentő erejéről szóló kormányzati biztosítékok ellenére a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a program nem biztos, hogy jelentősen csökkenteni fogja a migránsok érkezését vagy enyhíteni fogja a menekültügyi rendszerre nehezedő nyomást. Jótékonysági szervezetek és érdekvédelmi csoportok hangsúlyozzák, hogy a büntetőintézkedések helyett a humanitárius megoldásokat kell előtérbe helyezni, és a migrációt kiváltó tényezőkkel kell foglalkozni — írja az NPR.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Fordulat: már az ukrán csodafegyver semmisítette meg az orosz fegyverek 70%-át
• Hogy kerültek Németországba az állítólag oroszok által elrabolt ukrán gyerekek?