Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, Vlagyimir Putyin elnök szövetségese arra figyelmeztetett, hogy bár Moszkva atomháborús politikája egyelőre nem változott, a helyzet képlékeny.
Putyin “megelőző csapásban” gondolkodik?
Arra a kérdésre, hogy Oroszország nukleáris doktrínájába beleillesztenék-e egy “megelőző csapás” lehetőségét, Rjabkov csütörtökön azt mondta: “A doktrína és az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés területén kifejezetten kimondják a nukleáris fegyverek első bevetésének lehetőségét” – számol be a Newsweek.
Hozzátette, “jelenleg semmi sem változott ebben a tekintetben, de maga a helyzet változóban van. Ezért folyamatosan elemezzük, hogy az e területre vonatkozó alapdokumentumok hogyan viszonyulnak a biztonságunk fenntartásának szükségleteihez.”
Az ukrajnai háború immár több mint két éve tart, és továbbra is valós félelem, hogy a konfliktus akár nukleáris háborúvá is fajulhat. Putyin azonban márciusban azt mondta, hogy bár Moszkva készen áll a nukleáris háborúra, nem áll szándékában bevetni a fegyvereket, hacsak nem fenyegeti valami (vagy valaki) “az orosz állam létét” vagy “szuverenitásunkat és függetlenségünket”.
Miközben nő a feszültség Ukrajna és nyugati szövetségesei, valamint Moszkva között, az orosz védelmi minisztérium megkezdte a dél-oroszországi nukleáris fegyvergyakorlatok előkészítését.
“Figyelmeztetjük ellenfeleinket, hogy az eszkaláció felé vezető útjuk természetesen arra késztet bennünket, hogy olyan lépéseket tegyünk, amelyek ténylegesen az elrettentő intézkedések fokozását jelentik. A nem stratégiai nukleáris fegyverek bevetésének gyakorlására irányuló előkészületek ezeknek az erőfeszítéseknek az egyik eleme” – mondta Rjabkov.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn, a gyakorlatok bejelentésekor közölte, hogy a nukleáris gyakorlat összefüggésben áll “egyes nyugati tisztségviselők provokatív kijelentéseivel és fenyegetéseivel az Oroszországi Föderációval szemben”.
A Budapesti Memorandum
Mindeközben Ukrajna 1994-ben a Budapesti Memorandum értelmében lemondott atomfegyvereiről.
A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően Ukrajnában több ezer nukleáris fegyvert hagytak hátra, így Kijev rendelkezett akkor a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával. A Budapesti Memorandum megerősítette Ukrajna biztonságát és szuverenitását a nukleáris készletek átadásáért cserébe.
Oroszország és Ukrajna 1994 decemberében írta alá a megállapodást az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal együtt.
Érdemes elolvasni:
Source: