Kiderült, hogyan szállították a piramisok építőanyagait
Az egyiptomi piramisok felépítése az ókor legnagyobb rejtélyeinek egyike. A monumentális építmények a korabeli technikák fényében emberfeletti teljesítménynek tűnnek, éppen ezért is foglalkoztatja régóta a régészeket, hogy vajon hogyan oldhatták meg az alapanyagok szállítását.
Nemrég azonban rájöttek, hogy a válasz a Nílusban rejlik, ugyanis egy eddig ismeretleg ágának nyomaira bukkantak. A régészek már régóta sejtették, hogy valamilyen vízi út lehet a dolog hátterében – derül ki a Guardian írásából. Ez a felfedezés egyben megmagyarázza a piramisok elhelyezkedését is, hiszen több mint harminc helyezkedik el az ág mentén.
A teljes Gízai “komplexum”
Forrás: Wikimedia Commons
Eddig ismeretlen folyóág
A nemzetközi kutatócsoport radaros műholdfelvételek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet Ahramatnak (magyarul piramisoknak) – neveztek el. Emellett persze számtalan más eszközzel is próbálták feltérképezni a területet, régi térképektől elkezdve egészen a geofizikai mérésekig – írja a BBC. A radaros módszer különösen ígéretesnek bizonyul akár egyéb ősi, elveszettnek hitt folyó vagy ember alkotta konstrukció felderítésében is.
A 40 mérföld (64 km) hosszú folyóágat évezredekig a sivatag és a mezőgazdasági területek fedték, valószínűleg egy nagyobb aszálynak köszönhetően, amit körülbelül 4200 évvel ezelőttre datálnak. Ez lehetett az oka, hogy mára már teljes feledésbe merült.
Piramisok mentén
A nehéz építőelemeket sokkal egyszerűbb vízen át mozgatni, mint szárazföldön – ebben a kutatók is régóta egyetértenek. Épp ezért sejtették már korábban is, hogy valami hasonló állhat a dolog hátterében, csupán a körülmények voltak bizonytalanok. Nem lehetett tudni a pontos helyét, méretét, formáját és az elhelyezkedését a piramisokhoz képest, most azonban sok minden világossá vált.
A Kheopsz-piramis oldala
Forrás: Wikimedia Commons
Külön érdemes figyelmet fodítani a folyóág elhelyezkedésére is: a Memphisz közelében található sávban található a gízai Nagy Piramis – az ókori világ hét csodájának egyetlen fennmaradt építménye -, valamint a Hafré-, a Kheopsz- és a Menkauré-piramis is. Ezek mind egy olyan fennsíkra épültek, ami nagyjából egy kilométerre vana folyó partjától.
A vizet azonban nemcsak az építőanyag szállítására használhatták. Ezen az útvonalon szállíthatták a munkaerőt és a különböző eszközöket is. Suzanne Onstine, a Memphiszi Egyetem kutatója szerint valószínűleg a folyó partján fogadták a fáraó temetési kíséretét is, és itt indították utolsó útjára az uralkodót, aki aztán a piramisban lelt végső nyugalomra.
I. Széthi fáraó sírja – Ő már egy későbbi korszakból származott
Forrás: Wikimedia Commons
Izgalmas kilátások
A víz mennyisége és folyása természetesen változott az idő során, szóval minden korszakban máshoz kellett alkalmazkodni a tervezéskor. Többek között emiatt sem vetik el a régészek azt, hogy ha az elveszett ágat tovább tanulmányozzák, akkor akár újabb piramisok maradványaira találhatnak rá.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Rekonstruálták a történelem talán leggazdagabb emberének arcát
