Rekonstruálták a fáraó arcát, akit 3500 évvel ezelőtt brutálisan meggyilkoltak

A tudósok rekonstruálták egy 3500 évvel ezelőtt brutálisan meggyilkolt ókori egyiptomi fáraó arcát, és így kiderült, hogyan érte a király végzete.

II. Szekenenré Ta-aa, becenevén „A bátor”, vagy fogságba esve, vagy a csatatéren lelte halálát 40 éves korában, amikor Kr. e. 1555-ben megpróbálta felszabadítani Egyiptomot a hükszoszoktól, számolt be a Daily Mail.

Az ausztráliai Flinders Egyetem csapata a király súlyosan károsodott koponyájának CT- és röntgenfelvételei alapján összerakta az arcát.

Szörnyű sorsra jutott fáraó

Az arc rekonstrukciója kimutatta, hogy valószínűleg az uralkodó agyát ért csapás vezetett a halálához.

A fáraó halálának módja, hogy fogságba esett-e vagy a csatatéren halt meg, azóta vita tárgyát képezi, hogy az 1800-as években megtalálták a maradványait.

II. Szekenenré Ta-aa múmiája. Az uralkodó arcáról készült rekonstrukció a Daily Mail oldalán tekinthető meg. G. Elliot Smith/Wikimedia Commons

Azt azonban tudni lehet, hogy több támadója mind különböző irányból rontott rá.

Arcát a koponyája alapján rekonstruálták, amelyet a régészek a thébai (a mai Luxor) nekropoliszon belül, a Dejr el-Bahari nevű sírkomplexumban találtak meg 1886-ban.

A maradványokat beszkennelték, majd feltöltötték egy számítógépre, az üres helyeket pedig egy másik, korábban digitalizált személy koponyájával töltötték ki.

A másik koponyát addig módosították, amíg az megegyezett a fáraóéval.

A csapat elsőnek megalkotta a király arcának digitális profilját, és a bőrszínt hasonlóvá tette ahhoz, ami az ókori egyiptomiaknál szokásos volt, ez azonban „nem feltétlenül tükrözi a bőr valódi színét”, olvasható a tanulmányban.

Ezután ellátták digitális sebhelyekkel, hogy pontosan lássák, milyen sérüléseket okoztak a fegyverek a királyon.

Következő lépésként digitális koponyákat használtak, hogy lássák, milyen fejsze ölhette meg a királyt, és ekkor derült ki, hogy a legnagyobb seb az agyába hatolt.

A fegyver az agy sinus sagittalis superior nevű részébe fúródott, ami nem meglepő módon szinte azonnali halálhoz vezetett.

Gaston Maspero francia egyiptológus 1886-ban több száz koporsó és múmia között fedezte fel a bátor fáraót.

Maspero megállapította, hogy az uralkodó karcsú volt, kis termetű, hosszúkás fejjel és a mumifikált testen maradt nyomok alapján fekete göndör hajjal.

A fáraó Egyiptom déli, thébai régiója felett uralkodott Kr. e. 1560-1555 körül, a XVII. dinasztia idején.

Ebben az időben Alsó- és Közép-Egyiptomot a hükszoszok tartották megszállás alatt, akik a Nílus-deltában fekvő Avarisz városából uralkodtak.

Ta-aa két fáraót is nemzett: Kamószét, közvetlen utódját, és I. Jahmeszt, aki az anyja által betöltött régensséget követően uralkodott.

Érdemes elolvasni:

• Úgy tűnik, már az ókori egyiptomiak is próbálták gyógyítani a rákot
• Sörfőzésre hivatkozva maradtak ki a munkából az ókori Egyiptomban