Ősi tengeri hüllők felfedezése Új-Zélandon teljesen átírja a történelmet

Az Uppsalai Egyetem kutatói rendkívüli leletükkel felfedezték a déli féltekén élő tengeri hüllő legrégebbi ismert fosszíliáját. A fosszília, egy nothosaurusz csigolyája Új-Zéland déli szigetén került elő, és 246 millió évvel ezelőttre, a dinoszauruszok korai korszakára nyúlik vissza. Abban az időben Új-Zéland a hatalmas szuperóceán, a Panthalassa déli sarkvidéki partvidékén helyezkedett el.

Tengeri hüllők: Az ősi tengerek úttörői

Egy nagyjából 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási eseményt követően, amely számos tengeri fajt kiirtott, a hüllők kezdték benépesíteni az óceánokat. Eddig ennek az átmenetnek a bizonyítékait elsősorban olyan régiókban találták meg, mint a sarkvidéki Spitzbergák szigete, Észak-Amerika északnyugati része és Kína délnyugati része. A nothosaurus-csigolya felfedezése Új-Zélandon jelentősen bővíti a déli félteke korai tengeri hüllőkre vonatkozó ismereteinket.

A tengeri hüllők változatos csoportja, a sauropterygiák, köztük a híres plesiosaurusok évmilliókig uralták az óceánokat, mielőtt a dinoszauruszok uralták volna a szárazföldet. A nothosaurusok, a plesiosaurusok ősei akár a hét méteres hosszúságot is elérhették, és négy evezőszerű végtagjuk volt az úszáshoz alkalmazkodva. Lapos koponyájuk és karcsú fogaik tökéletesen alkalmasak voltak a halak és tintahalak fogására.

A fosszíliák útja a felfedezéstől a felismerésig

A nothosaurus-csigolyát eredetileg 1978-ban fedezték fel egy geológiai kutatás során egy sziklában az Új-Zéland déli szigetén található Harper-hegy lábánál. Jelentősége mindaddig észrevétlen maradt, amíg egy svéd, norvég, új-zélandi, ausztrál és kelet-timori paleontológusokból álló nemzetközi csapat újra meg nem vizsgálta. Dr. Benjamin Kear, az Uppsalai Egyetem Evolúciós Múzeumának munkatársa vezette a tanulmányt, és kiemelte a fosszília jelentőségét, megjegyezve, hogy

több mint 40 millió évvel idősebb, mint a déli féltekéről származó, korábban ismert legrégebbi sauropterygiai fosszíliák.

Elmagyarázta, hogy ezek az ősi tengeri hüllők a déli sarkkörön belül egy sekély, tengeri élővilágban gazdag tengerparti környezetben éltek.

A tengeri hüllők történetének felülvizsgálata

Korábban a legrégebbi, 248 millió éves nothosaurusz fosszíliák azt sugallták, hogy ezek az élőlények a Panthalassa északkeleti-északnyugati peremén húzódó északi alacsony szélességi övben éltek. Az, hogy hogyan terjedtek el távoli régiókban, továbbra is vita tárgyát képezi. Az elméletek szerint vagy az északi partok mentén vagy beltengereken vándoroltak, vagy az óceáni áramlatokat használták a Panthalasszán való átkeléshez. Az új-zélandi felfedezés megkérdőjelezi ezeket az elméleteket.

A kutatócsoport a sauropterygiumok globális elterjedésének időben kalibrált evolúciós modelljét alkalmazta, és új hipotézist javasolt. Kear szerint a nothosauruszok az Egyenlítő közelében keletkeztek, és gyorsan elterjedtek északra és délre egyaránt, ahogy a dinoszauruszok korának kezdetét jelentő tömeges kihalást követően újra kialakultak a komplex tengeri ökoszisztémák.

Éghajlatváltozás és ősi vándorlások

A dinoszauruszok korának kezdetén bekövetkezett szélsőséges globális felmelegedés valószínűleg elősegítette a tengeri hüllők sikerét a sarkvidékeken. Kear szerint az ősi sarkvidékek szolgálhattak korai vándorlásaik útvonalaként, hasonlóan a modern bálnák epikus utazásaihoz.

Jövőbeni felfedezések a horizonton

Ez az úttörő felfedezés új betekintést nyújt abba, hogyan navigáltak ezek az ősi lények a történelem előtti világukban. Kear utal a további jelentős leletek lehetőségére, kijelentve: “Kétségtelen, hogy Új-Zélandon és a déli féltekén még több rég kihalt tengeri szörnyek fosszilis maradványai várnak felfedezésre”.

Ennek az ősi nothosaurus-csigolyának a feltárása nemcsak a déli félteke tengeri hüllőinek történetét gazdagítja, hanem ablakot nyit egy letűnt korszakra is, amikor a dinoszauruszok korának hajnalán hatalmas hüllők uralták az óceánokat. Ahogy a tudósok egyre mélyebbre ásnak ezekben az őskori tengerfenékekben, az ősi világ további titkai is biztosan napvilágra kerülnek.

ez is érdekes lehet:

• A dinoszauruszok valóságos hangja sokkal rémisztőbb és varázslatosabb, mint gondolnánk – VIDEÓ
• Melyik volt a leggyorsabb dinoszaurusz?

Kiemelt kép forrása: depositphotos.com