A Machu Picchunál 3500 évvel régebbi templomot tártak fel Peruban

Peruban dolgozó régészek egy igazán figyelemre méltó felfedezést tettek: egy ősi templom és színház maradványait tárták fel a Luis Muro Ynoñán, a chicagói Field Museum munkatársa által vezetett csapat tagjai, amelyek 3500 évvel idősebbek, mint a híres Machu Picchu.

Míg a Machu Picchut, Peru leghíresebb régészeti lelőhelyét az Inka Birodalom körülbelül 600 évvel ezelőtt építette, addig az újonnan felfedezett templom 3500 évvel megelőzte azt. Az artnet beszámolója szerint templomot építő emberek régebben éltek még az inkák elődeinél, a mocsikáknál és a Nazca-kultúránál is.

„Nem tudjuk, hogyan nevezték magukat ezek az emberek, vagy milyen néven ismerték őket más népek. A róluk szóló ismereteink kizárólag abból származnak, amit hátrahagytak, házaikból, templomaikból és temetkezési tárgyaikból” – magyarázta Muro Ynoñán a Field Museum sajtóközleményében.

3 és fél évezreddel a Machu Picchu előttről

A híres Machu Picchu romjai. Fotó: LoggaWiggler/Pixabay

A felfedezés előtt nem sokkal a helyi hatóságok fosztogatásokról számoltak be Peru északi részén, Zaña város közelében, ami miatt Muro Ynoñán úgy gondolta, hogy kollégáival oda kell sietniük, hogy tanulmányozzák a területet, mielőtt az további károkat szenvedne. Az ásatás 2024 júniusában egy 3 négyzetméteres ásatási parcellában kezdődött számos szervezet és intézmény támogatásával.

A tudósok ősi, sárból és agyagból készült falakat találtak alig 2 méterrel a föld alatt. A további ásatások során egy nagy, a hegyoldalba épített templomot és egy kis emelvényt tártak fel, amelyet valószínűleg rituálékhoz használtak.

„Az itteni embereknek rendkívül összetett nézetük volt a kozmoszukról. A vallás a politikai hatalom kialakulásának fontos aspektusa volt. Az emberek a vallást arra használták, hogy egymás fölött ellenőrzést gyakoroljanak, a korai vezetők mitológiai alakokat személyesítettek meg előadásokban. Ez betekintést enged az emberi elmébe, mert a vallást még ma is politikai célokra használják eszközként” – fejtette ki Muro Ynoñán.

Számára ez több mint szakmai teljesítmény, ez személyes. „Ez a saját őseim története. Különleges kapcsolatom van ezzel a hellyel” – árulta el a professzor, megjegyezve, hogy szülei a környékről származik. „Hihetetlen volt szembesülni egy olyan ősi isten ábrázolásaival, amely ilyen fontos volt ezeknek az ősi csoportoknak”.

A színház lépcsőinél vályogtáblákat találtak, amelyeken egy madárszerű mitológiai lényt ábrázoló faragványok voltak. Ehhez hasonlókat más, ősi helyszíneken is találtak az Andok területén. Ezek a lelőhelyek a kezdeti időszakból, körülbelül 4 ezer évvel ezelőttről származhatnak, amikor Peruban letelepedtek és mezőgazdász életmódba kezdtek. Ez pedig olyan mesterségek kialakulásához vezetett, mint a szövés, a fazekasság és a kőfaragás.

Az elnevezés ellenére a kezdeti időszak nem az emberi tartózkodás kezdete volt Peruban, amely 15 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A prekerámikus időszakban (Kr. e. 5000-3000) a Peruban élő emberek társadalmak és politikai rendszerek kialakításába kezdtek. Ezt követte a kezdeti időszak, amely Kr. e. 2000 körül kezdődött és Kr. e. 900-ig tartott.

A csapat nagyméretű falfestményeket is talált, amelyekből pigmentmintákat fognak elemezni, hogy meghatározzák eredetüket, és széndioxid kormeghatározással megerősítsék a lelőhely korát.

Címlapképünk illusztráció, az ásatásról készült képek a Field Museum sajtóközleményében elérhetők.

Érdemes elolvasni:

• Még mindig fényes volt a több mint 3000 éves kard, nagyot néztek a régészek
• A kannibalizmus története sokkal bővebb és félelmetesebb, mint gondoltuk