Eddig bírnád a Naprendszer többi bolygóján

A Föld az egyetlen hely a Naprendszerben, és jelenleg a világegyetemben, amelyen hosszabb ideig fenn tudunk maradni fejlett technológia nélkül, de mi a helyzet naprendszerünk többi bolygójával? Mennyi ideig maradnánk életben űrruha nélkül a többi bolygó nyújtotta körülmények között?

Hogy éreznénk magunkat a belső bolygókon?

Fotó: Creative Commons

Belülről kifelé haladva kezdjük a Merkúrral, a legbelső bolygóval, amely átlagosan 58 millió kilométer távolságban kering a Nap körül. Mivel bármely más planétánál közelebb van a csillagunkhoz, ezért elképesztően magas a felszíni hőmérséklet, átlagosan 430 Celsius-fok. A hőt megtartó és szabályozó légkör nélkül azonban éjszaka rendkívüli lehűlések következnek be, ugyanis átlagosan mínusz mínusz 180 Celsius-fokot mérnének képzeletbeli higanyszálaink, írja a World Atlas.

Ha feltételezzük, hogy az éjszaka és a nappal közötti területen tudnánk sétálni, ahol a hőmérséklet stabilabb, akkor körülbelül két percig tudnánk életben maradni a Merkúr felszínén.

A Vénusz távolabb van a Naptól, mint a Merkúr, mégis melegebb, mivel a Vénusz légköre nagyrészt szén-dioxidból áll, ami üvegházhatású gázként csapdába ejti a Napból érkező hőt, és a felszín közelében tartja, így a bolygó felszíni hőmérséklete magasabb, mint amit a pályája alapján várnánk. Ennek köszönhetően a hőmérséklet átlagosan 475 Celsius-fok.

A Merkúrtól eltérően a Vénuszon a hőmérséklet meglehetősen stabil, tehát sehova sem tudnánk a hőség elől menekülni. Ezenkívül kényelmetlenül hatna a bolygó légköre, amely 90-szer nehezebb, mint a Földé. Ennek fényében nem meglepő, hogy belső szomszédunkon legfeljebb egy másodpercig maradnánk életben, mielőtt a szélsőséges hőmérséklet és nyomás teljesen elpárologtatna.

Kiszállván a Naprendszer kemencéjéből sem lenne könnyebb dolgunk

A Mars a negyedik belső bolygó, amelyen a többi sziklás világtól eltérően sokkal hűvösebb lenne. A Mars felszíni átlaghőmérséklete körülbelül mínusz 60 Celsius-fok, és bár nem sokkal, de tovább élhetnénk itt, mint a Vénuszon vagy a Merkúron. Ennek azonban nem a hőmérséklet az egyetlen tényezője. A Mars légköre például sokkal vékonyabb, mint a Földé, így ott is nagyjából két perc jutna nekünk, mint az űrben.

A gázóriásokat inkább hagyjuk

Nehéz meghatározni, hogy mennyi ideig lehetne túlélni a gázóriásokon, mivel nincs szilárd felszínük. Ha megpróbálnánk leszállni valamelyiken, akkor nagyon gyorsan leereszkednénk a végtelennek tűnő, sűrű légkörben. A hideg hőmérséklet lényegtelen lenne. Ami a gázóriásokon való túlélést korlátozza, az az a tény, hogy ahogy ereszkedünk a légkörön keresztül, a nyomás drámaian megnő. Maga a légkör egy másodpercnél rövidebb idő alatt összezúzna minket ezeken a bolygókon.

Érdemes elolvasni:

• Hatalmas barlangokat észleltek a Hold felszíne alatt
• Ha van is földönkívüli élet az univerzumban, nagyon ritka és nagyon távol van