Hím nélkül szaporodott a csillagos cápa nőstény
A csillagos cápa is felkerült azon fajok rövid listájára, akik egyedül is tudnak utódot nemzeni.
A csillagos cápa (Mustelus mustelus) bebizonyította, hogy sperma nélkül is képes szaporodni, és több, azonos génekkel rendelkező utódot hoz létre. Ez az első alkalom, hogy ismétlődő partenogenezisről számoltak be a fajnál, és bővíti ismereteinket a természetben az egy fős ivadékalkotás mindenféle módjáról a természetben.
Egy furcsa szaporodás
A partenogenezist néha szűz fogantatásnak is nevezik, mivel a petesejtből utódokat hoznak létre anélkül, hogy spermiumra lenne szükség. Gyakran fordul elő alacsonyabb rendű növények és gerinctelen állatok, ritkán magasabb rendű gerincesek között, írja a Britannica. A partenogenetikusan előállított petesejt lehet különböző vagy páros kromoszómakészlettel rendelkező.
Néha a szaporodás aszexuális formájának tekintik; pontosabban azonban a „szexuális szaporodás nem teljes formájaként” írható le, mivel a partenogén fajok utódai ivarsejtekből fejlődnek ki. A gameták olyan szaporító sejtek, amelyek meiózis (vagy redukciós osztódás) eredményeként jönnek létre. Ilyenkor egy specializált, kettős kromoszómakészlettel rendelkező sejt magjának két osztódásán megy keresztül.
Meiózis. Kép: depositphotos.com
Egy csillagos cápának is sikerült
Partenogenezis gyanúja merült fel egy olaszországi akváriumban lévő nőstény csillagos cápák tartályában. Most egy új tanulmány, amely a Scientific Reports folyóiratban jelent meg, genetikai bizonyítékot talált arra, hogy sperma nélkül is képesek szaporodni.
Úgy gondolják, hogy ez az úgynevezett fakultatív partenogenezis. A fogalom egy olyan állatot ír le, amely ivarosan és ivartalanul is képes szaporodni. Az egyéni örökítés okai eltérőek lehetnek, de úgy gondolják, hogy a férfipopulációban történő visszaesés az egyik. Épp ezért a partenogenezis gyakran előfordul fogságban tartott állatoknál, sőt itt a leggyakoribb.
Ez az új kutatás fogságban tartott cápákból vett mintákat, hogy megvizsgálja genetikai markereiket, és kiderült, hogy a tesztelt fiatal csillagos cápa partenogenezis révén született. Ez egyértelmű volt az egyes genetikai markereknél tapasztalt homozigótaságból, ami összhangban van a tojásból fejlődő embrióval – nincs szükség hímre.
A parteogenezis változatai
Ez az automixis nevű partenogenezis egyik változata, ahol a tojás egyesülhet poláris testeknek nevezett sejtekkel, amelyek a tojástermelési folyamatból származó maradékok. Ez olyan utódokat hoz létre, amelyek hasonlóak az anyához, de nem pontos klónokat, és általában mind nőstények.
Alternatív megoldásként a partenogenezis a növényekben az apomixis révén történhet, amely magában foglalja a reproduktív sejtek kromoszómáinak megkettőzését mitózis útján. Ebben az esetben az utódok genetikailag azonosak szülőjükkel.
Mitózis. Kép: depositphotos.com
Nem is csak egyszer
A tanulmány azt is feltárta, hogy a partenogenezis évente előfordulhat csillagos cápákban, így ez az első jelentés a visszatérő partenogenezisről, írja az IFLScience. Azt is kizárta, hogy a spermiumok hosszú távú tárolása megmagyarázhatja, honnan származnak ezek a babák, megmutatva, milyen tehetségesek ezek a nőstény cápák.
„Ez a tanulmány a Mustelus mustelus partenogenezisének első, genetikailag igazolt példánya 2020-tól kezdődően” – összegezték a tanulmány szerzői. „Úgy tűnik, ezek az események évente megismétlődnek, felváltva két kifejlett nőstény cápa között, ezt a jelenséget korábban a Stegostoma tigrinum [zebracápa] tojásról szaporodó fajnál fakultatív válaszként számolták be pár hiányában.”
Kiváltságos társaság
A csillagos cápák mostanra csatlakoznak számos más lényhez, akik kimutatták, hogy ha a spermiumok száma lecsökken, a nőstények képesek fenntartani a populációt egyedül is. A mai napig a kaliforniai kondorok, a brazil boák, a zebracápák, az anakondák és a krokodilok partenogenezisét is láthattuk. Ez a megállapítás pedig azt a kérdést is felveti, hogy vajon a dinoszauruszok is szaporodhattak-e hasonló módon.
Ez is érdekelhet:
