A valaha volt legősibb naptárat találták meg régészek, amely átírhatja azt, amit a civilizációk kialakulásáról tudunk

Régészek felfedezték a világ feltételezhetően legrégebbi naptárát a törökországi Göbekli Tepe lelőhelyén egy 12 ezer éves kőoszlopba vésve, amely a szakértők szerint a feje tetejére állíthatja azt, amit a civilizáció kialakulásáról eddig megismertünk.

Az időszámítási rendszer szerint nagyon is valószínű, hogy az ókori embereknek már 10 ezer évvel azelőtt is voltak pontos módszereik az időszámításra, hogy azt az ókori Görögországban Kr. e. 150-ben először dokumentálták volna, írja a Daily Mail. Egy másik leleten látható faragványok egy üstökösbecsapódást ábrázolnak, amely 1200 évig tartó jégkorszakot okozott, ami kiirtotta a nagytestű állatokat, illetve mezőgazdasági fejlődésbe kényszerítette az embert, így elősegítve az összetett társadalmak kialakulását.

A szakértők szerint a megörökített esemény meghatározó momentum volt ebben a korban, amely arra kényszerítette az ókori embereket, hogy felhagyjanak a vadászó-gyűjtögető életmóddal, és letelepedjenek. Dr. Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint úgy tűnik, hogy a Göbekli Tepe környékén élők gyakran fürkészték az eget, ami persze nem meglepetés, mivel az addigi életmódjukat egy üstökös becsapódása miatt változtatták meg.

A legősibb naptár egy katasztrófához köthető?

Fotó: TeomanCimit/Wikimedia Commons

“Ez az esemény indíthatta el a civilizációt, mivel új vallást indított el, és a mezőgazdaság fejlődését ösztönözte a hideg éghajlattal való megbirkózás érdekében. Lehetséges, hogy a látottak rögzítésére tett kísérleteik az első lépések az írás évezredekkel későbbi kialakulása felé.”

A Göbekli Tepe lelőhely a valaha talált legrégebbi ember alkotta építmény, amely Kr. e. 9600 és 8200 között épült, így 6 ezer évvel megelőzte a Stonehenge-et. A helyszínen számos kőoszlop található, és az Edinburgh-i Egyetem kutatói egy nemrégiben végzett elemzés után arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik szerkezetet naptárnak faragták.

Az oszlop két részre volt osztva, a felső részen az oszlopba égetve 365 darab V szimbólumot találtak, amelyek az egyes napokat jelképezték, emellett 12 holdhónapot is tartalmazott 11 további nappal. Az alsó fő részen pedig kisebb szimbólumokat találtak, amelyeken egy madár látható, amely egy kör alakú korongot tart egy skorpió felett.

Ez az égi esemény akkor valószínűleg akkor következhetett be, amikor egy üstökös pályája keresztezte a Földet, és összeütköztek. A kutatók összehasonlították az oszlopon található faragványokat más ősi leleteken talált szimbólumokkal, hogy bebizonyítsák, hogy a legújabb felfedezés valóban egy naptárat és az ominózus üstökösbecsapódást ábrázolja.

Az egyik ilyen egy a Kr. e. második évezredből származó, németországi korong, amely a Napot, a Holdat és a Plejádokat, vagyis a Bika csillagképben található csillaghalmazt ábrázolja, és amelyről úgy vélik, hogy a nyári és a téli napfordulót méri. A tanulmány szerint a korong alján lévő utolsó vonás azonban egy hosszú, párhuzamos vonalakkal ívelt alakzatot mutatott, amely üstököst ábrázolhatott.

A kutatók arról számoltak be, hogy a legújabb faragványok hasonló üstökösdarab szimbólumokat mutattak, amelyek a Vízöntő és a Halak csillagképekből származnak. Az üstökösdarabok Kr. e. 10 850 körül zuhantak a Földre, és számos nagy állatfajt kiirtottak, ami a legnagyobb üstökösbecsapódás a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti pusztulása óta.

Az állatok kiirtása vélhetően olyan mezőgazdasági változásokat indított el, amelyek összetettebb társadalmakat hoztak létre, és amelyek az első civilizációkat eredményezték a termékeny félholdban, a mai Egyiptom, Irak és Libanon területén.

Érdemes elolvasni:

• Áttörést értek el a kutatók, kiderült, honnan érkezett a pestis Európába
• Pompeji Külvárosi Fürdője bizarr bepillantást nyújt a rómaiak szexualitásába