Didius Iulianus, a császár, aki részegen megvette a Római Birodalmat

Didius Iulianus a Római Birodalom megvásárlásával vált hírhedté. Commodus viharos uralkodása után került hatalomra, akit Kr. u. 192-ben meggyilkoltak, ami az Antoninus-dinasztia végét jelentette.

Commodus utódja, Pertinax megpróbálta a lehető leghamarabb megoldani a legsürgetőbb ügyeket és visszaszorítani a pretoriánus gárda hatalmát, de hamarosan megölték, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.

A Pertinax halálát követő zavargások csillapodásával a testület megragadta az alkalmat, hogy a birodalmat a legmagasabb ajánlatot tevőnek ítéljék oda.

Itt jött a képbe Iulianus, egy ambiciózus és gazdag szenátor, aki Pertinax apósát győzte le a licitháborúban. Igaz, őt a praetorianus gárda nem is fogadta volna el a várható bosszúja miatt.

Eladó sorba került a Római Birodalom

A feljegyzések szerint ráadásul Iulianus épp egy lakomán volt, amikor meghallotta a hírt, és nem kevés alkohollal a fejében, családja és barátai bíztatására tett egy akkora ajánlatot a birodalomért, amelyet a praetorianus gárda először el sem hitt.

Iulianus Mediolanumban, a mai Milánóban látta meg a napvilágot előkelő család sarjaként. Adminisztratív képességei és pályafutása korai sikerei – többek között katonai parancsnoki és kormányzói tisztségei Dalmáciában és Germania Inferiorban – ellenére becsvágya, és a nem kevés elfogyasztott bor a római trón sokak által megalázónak tartott megvásárlásához vezették. Ez pedig, amelyet a nép és a szenátus is árulásnak tekintett, széles körű megvetést váltott ki környezetéből.

Didius Iulianus császár szobra. Romainbehar

Iulianus uralkodása rövid életű volt. Három hadvezér, köztük Septimius Severus is szembeszállt vele. Severus Róma ellen vonult, és könnyedén elfoglalta Ravennát.

Iulianus kísérletei pedig, hogy tárgyaljon és együtt uralkodjon Severusszal, kudarcot vallottak. A pretorianus gárda tagjai, akik trónra juttatták, ekkor már nem voltak hajlandók megvédeni Iulianust, elhagyta őt.

Severus ellenállás nélkül vonult be Rómába, és a szenátus gyorsan halálra ítélte Iulianust. Kr. u. 193. június 2-án, mindössze 66 nap császárság után kivégezték, véget vetve ezzel hírhedt és szerencsétlen sorsú uralkodásának. Iulianus trónra kerülése és uralkodása mutatja meg igazán, mekkora veszélyt jelentett korrupció útján megszerzett hatalom a Római Birodalom alkonyán.

Érdemes elolvasni:

• 4 ezer éves babiloni szövegek mesélnek a holdfogyatkozások okozta katasztrófákról
• Egy 700 ezer éves csont igazolta a ‘hobbitoknak’ hívott korai ember létezését