Az Uránuszt egy hatalmas becsapódás boríthatta az ‘oldalára’

Az Uránusz kapcsán még számtalan kérdést kell a csillagászoknak megválaszolniuk. Amikor a tudósok először kezdték el vizsgálni, kiderült, hogy valószínűleg sokkal több metánt tartalmaz, mint gondoltuk.

De miért van az Uránusz és jégóriás kollégája, a Neptunusz olyan messze a Naprendszerben, és miért forog olyan furcsán?

A bolygó valószínűleg körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, de jelenlegi távolságukban a Neptunusszal együtt nem tudott volna elég anyagot felvenni ahhoz, hogy kialakuljanak, írja az IFLScience.

A tuudósok ezért úgy gondolják, hogy a Naphoz jóval közelebb keletkeztek, ahol a protoplanetáris korong, amelyből bolygók keletkeznek, sűrűbb volt, és csak ezután vándoroltak a jelenlegi helyükre.

Rengeteg rejtély övezi az Uránuszt

A két jeges óriás a kialakulásuk során valószínűleg hozzájárultak a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv kialakulásához, és vándorlásuk során befelé szálló köveket küldtek.

Képernyőfotó: National Geographic/Youtube

Ezenkívül az Uránusz a Naprendszer egyetlen bolygója, amely az “oldalán” kering. A NASA fejtágítója szerint az Uránusz az egyetlen bolygó, amelynek egyenlítője majdnem derékszögben áll a pályájával, a dőlésszöge 97,77 fok. Ez pedig egy Föld méretű objektummal való, réges-régen történt ütközés eredménye lehet.

„Ez az egyedülálló dőlés okozza, hogy az Uránuszon vannak a legszélsőségesebb évszakok a Naprendszerben.”

A legelfogadottabb hipotézis szerint egy, a Földnél nagyjából kétszer nagyobb objektumtól kapott hatalmas ütést. Ez dönthette az oldalára, és indíthatta el azokat az eseményeket, amelyek hozzájárultak a ma látható bolygó létrejöttéhez.

De más elméletek is születtek arról, hogy a Neptunusz miért nem szenvedett el hasonló ütközést a Naprendszer korai időszakában.

Az sem teljesen kizárt, hogy az Uránusznak volt egy kísérője, amely fokozatosan a jelenlegi dőlésszögébe döntötte a bolygót, miközben az elsodródott, bár a szimulációk szerint ehhez elég volt egy akkora égitest, amely a bolygó tömegének mindössze ezredrésze. A Föld holdja is éppen távolodik tőlünk, ez pedig hatással van a bolygónk forgására.

Egyelőre a kolosszális becsapódás marad a vezető hipotézis, de további bizonyítékokat csak akkor találhatnak a csillagászok, ha egy szondát küldenek a bolygó közelébe.