Nukleáris meghajtású vonat? A tervek már régen készen vannak

Az 1950-es évek közepén merész ötlet született Dr. Lyle B. Borst, a Utah-i Egyetem fizikaprofesszorának és az Atomenergia Bizottság korábbi reaktortervezőjének fejében. Ez az ötlet, amely a mérnökök, diákok és ipari partnerek fantáziáját egyaránt megragadta, nem volt más, mint az X-12 – egy nukleáris meghajtású mozdony, amely forradalmasítani ígérte a vasúti közlekedést, mivel eddig nem látott módon képes volt kétszer körbeutazni a világot tankolás nélkül.

Abban az időben a hagyományos mozdonyokat korlátozta, hogy gyakran meg kellett állniuk szén- vagy olajszállításra. Dr. Borst a Fizika 280 Nukleáris technológia kurzuson tanuló diákjaival együtt meglátta a nukleáris energiával működő mozdonyban rejlő lehetőségeket, amelyekkel leküzdhetők ezek a korlátok. A vízió egy olyan mozdony megalkotása volt, amely páratlan kitartással és teljesítménnyel rendelkezik, és képes átalakítani a vasúti közlekedés jövőjét.

Ez az ambiciózus elképzelés gyorsan elnyerte a tetszést, és együttműködésre vezetett Borst csapata és egy ipari óriásokból álló konzorcium között, köztük a General Motors, a Commonwealth Edison, a Trane, a General Electric, a Westinghouse és az Amerikai Vasutak Szövetsége között. Közös erőfeszítéseik szabadalmakban és egy részletes, 54 oldalas jelentésben csúcsosodtak ki, amelynek címe An Atomic Locomotive A Feasibility Study — írja a Gizmodo.

Az X-12 tervezése

Az X-12-t a sínek behemótjaként tervezték, 360 tonnás tömeggel és 160 láb hosszúsággal. Hatalmas mérete miatt a mozdonyt két részre kellett osztani, amelyeket egy rugalmas előcsarnok kötött össze. A mozdony központi eleme a nukleáris energiaforrás volt – egy három láb hosszú és egy láb átmérőjű tartályban lévő, hasadó urán-235 (U-235) oldat. A tartály egy 200 tonnás pajzsba volt zárva a biztonság és az elszigeteltség érdekében.

Az atomreaktor gőzt termelne, amely aztán négy generátort működtető turbinákat hajtana. Ezek a generátorok pedig a mozdony kerekeit meghajtó motorok meghajtásához szükséges 7000 lóerős villamos energiát állították volna elő. A terv kiterjedt hűtőrendszert is tartalmazott, a mozdony teljes 65 láb hosszú hátsó részét kondenzátoroknak és hűtőknek szentelték, ami “1000 autóhűtőnek felel meg”, ahogy a megvalósíthatósági tanulmányban leírták.

Teljesítmény és potenciál

Az X-12 nem csak az állóképességről szólt; úgy tervezték, hogy hihetetlenül nagy teljesítményű legyen. Borst számításai szerint a mozdony mindössze három perc és 32 másodperc alatt képes lett volna felgyorsítani egy 5000 tonnás vonatot álló helyzetből 60 mérföld/órás sebességre – ez még mai mércével mérve is lenyűgöző teljesítmény.

Innovatív kialakítása és képességei ellenére az X-12 meglepően gazdaságos volt. Borst becslése szerint a mozdony megépítése körülbelül 1,2 millió dollárba került volna, ami nagyjából kétszerese egy hasonló, négy egységből álló dízelmozdony költségének. Azonban azzal a feltételezéssel, hogy az U-235-öt fontonként 9000 dollárért lehet beszerezni, és egy évnyi tankolási időközzel, Borst úgy vélte, hogy az X-12 megfelelő körülmények között kedvezően versenyezhet a dízelüzeműekkel.

Az X-12 öröksége

Bár az X-12 soha nem jutott túl a megvalósíthatósági tanulmányok szakaszán, fejlesztése izgalmas fejezetet jelent a mérnöki és nukleáris technológia történetében. A nukleáris meghajtású mozdony ötlete a 20. század közepének optimizmusáról és találékonyságáról tanúskodott, egy olyan időszakról, amikor az atomenergiában rejlő lehetőségek határtalannak tűntek.

Az X-12 projekt bemutatta az atomenergiában rejlő lehetőségeket az energiatermelés és a katonai felhasználás hagyományos alkalmazásain túl. Rávilágított továbbá a tudományos és ipari körök közötti együttműködésre, valamint a műszaki lehetőségek határainak feszegetésére irányuló törekvésre.

Az X-12 végül is egy látomásos koncepció maradt – annak szimbóluma, hogy mi lehetett volna egy olyan korszakban, amikor az atomenergiát a közlekedés új jövőjének kulcsának tekintették. Ma az X-12 emlékeztet a kreatív ötletekre és ambiciózus projektekre, amelyek a modern technológia fejlődését alakították, még akkor is, ha soha nem valósultak meg.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

India több millió éven át egy önálló sziget volt
Melyik volt a legelső állat, amely szexuális úton volt képes szaporodni?