Új áttörés a szupravezetésben: Megdöbbentő felfedezés, ami mindent megváltoztathat!
A közelmúltban fizikusok egy anyagban a szupravezetés egyik alapvető jellemzőjét mutatták ki jelentősen magasabb hőmérsékleten, mint amit korábban lehetségesnek tartottak. Miért olyan jelentős ez a felfedezés?
A Science Alert beszámolója szerint ez a felfedezés elektronpárosítást eredményez, amely hasonló a szupravezetőkben megfigyelthez, de olyan hőmérsékleten történik, ahol a szupravezetést eddig általában nem észlelték.
A szupravezetés egy különleges tulajdonság, amely bizonyos anyagokban jelentkezik, amikor az elektromos ellenállás teljesen megszűnik, és a mágneses mezők kiürülnek. Ezek az anyagok, amelyeket szupravezetőként ismerünk, egy adott kritikus hőmérséklet alatt mutatják ezt a jelenséget. A hagyományos vezetőkkel ellentétben, amelyek fokozatosan csökkentik ellenállásukat a hőmérséklet csökkentésével, a szupravezetők esetében az ellenállás hirtelen nullára esik, amint elérik a kritikus hőmérsékletet.
A szupravezetés jelenségét először 1911-ben Heike Kamerlingh Onnes fedezte fel. Ez a kvantummechanikai hatás hasonlóan működik, mint a ferromágnesesség vagy az atomi színképvonalak. A szupravezetés egyik legfontosabb jellemzője a Meissner-effektus, amely során a mágneses tér teljesen eltűnik a szupravezetőből, amikor az anyag szupravezető állapotba lép. Ez a jelenség rámutat arra, hogy a szupravezetés nem magyarázható meg teljes mértékben a klasszikus fizikai fogalmakkal, mint a tökéletes vezetőképesség.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay
A lehetetlen ami mégis lehetséges
A szóban forgó anyag amely meglepte a tudósokat egy rézalapú kristály, neodímium-cérium-réz-oxid (Nd₂-xCeₓCuO₄). Bár nem ér el szupravezetést magasabb hőmérsékleten, az a képessége, hogy akár -133,15 Celsius-fokon is képes elektronpárokat képezni, ígéretes nyomokat ad arra, hogy hogyan lehetne elérni a magasabb hőmérsékletű szupravezetést.
Hagyományos szupravezetők esetében az elektronpárosítás az anyag rezgésein keresztül történik, ami körülbelül -248,15 Celsius-fokon lehetővé teszi a nulla ellenállású áramlást. A vizsgált anyaghoz hasonló kuprátok magasabb hőmérsékleten (akár -143,15 Celsius-fokig) is szupravezetést mutatnak, de az elektronpárosodás pontos mechanizmusa ezekben az anyagokban még mindig nem tisztázott.
A megfigyelt jelenség arra utal, hogy az elektronpárok képesek kialakulni olyan magasabb hőmérsékleten, mint amit korábban ismertünk, még ha a szupravezetés teljes mértékben nem is valósult meg. Ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat a szobahőmérsékleten működő szupravezetők kifejlesztéséhez, ami jelentősen javíthatja az energiahatékonyságot és forradalmasíthatja a technológiai alkalmazásokat.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay
A szupravezetés jövője
Az ígéretes felfedezés ellenére a szupravezetés elérése környezeti hőmérsékleten továbbra is kihívást jelent. A korábbi áttörések nem hozták a várt eredményeket, így a fejlődés valószínűleg fokozatos lesz. A Stanford Egyetem kutatói és más tudósok további vizsgálatokat és kísérleteket terveznek annak érdekében, hogy jobban megértsék ezeket az anyagokat, és esetleg fokozzák a szupravezetést.
A legújabb eredmények új utakat nyitnak a magas hőmérsékletű szupravezetők kutatásában. Az elektronpárosítási rés és ezen anyagok viselkedésének alapos tanulmányozásával a kutatók remélik, hogy közelebb kerülnek a gyakorlati szupravezetők megvalósításához, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a technológiára és az energiahatékonyságra.
Az eredeti tanulmány megtekinthető ezen a linken.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk
Rendkívüli: Több tízezer utas járatát törölték, budapesti járatokat is érint a francia sztrájk