Hány törpebolygó van a Naprendszerben?
A Plútót azért zárták ki, mert, ha nem teszik, más törpebolygókat is be kellett volna vonni. De hányat is?
Az iskolában a gyerekek a nyolc bolygóról tanulnak mélyebben: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. A Plútó 2006. óta nem számít bolygónak, ugyanis átsorolták a törpebolygók csoportjába – még az is viszonylag közismert, hogy miért. Egyre több törpebolygót fedeztek fel a Plútón kívül is, és ha igazságosan akartak volna osztályozni, vagy rengeteg további bolygóval „bővítik” A Naprendszert, vagy kiveszik a bolygók közül a Plútót is.
Mint tudjuk, utóbbi történt meg. Mostanra a törpebolygók is valamivel ismertebbé váltak, bár távolról sem annyira, mint nagyobb társaik. És csak kevesen tudják, pontosan mi a különbség. És nem a logikus válasz: ezúttal nem a méret a lényeg.
Mitől lesz egy égitest törpebolygó?
A bolygókkal szemben támasztott követelmények a következők: az objektumnak meg kell kerülnie a Napot; elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy nagyjából kerek formára húzódjon; és mostanra biztosan megtisztította a pályáját a törmeléktől. A törpebolygók az első kettőt rendezték, de a harmadikat nem, írja az IFLScience.
A Ceres. Kép: depositphotos.com
Ezt az állapotot számos módon meg lehet becsülni, beleértve az égitest tömege és a pályáján lévő többi anyag közötti arányt. A bolygók aránya 100 000-szer nagyobb, mint a törpebolygóké. Még az is elképzelhető, hogy ezek az égitestek akár jelenlegi tömegük többszörösét is elérik, mire befejezik a tisztogatást.
A törpebolygó kifejezést Alan Stern, a New Horizons fő kutatója javasolta. Stern olyan alkategóriákat keresett a bolygóknak, mint a klasszikus, a törpe és a műholdas bolygók. Ez utóbbi azokra a nagy holdakra vonatkozik, amelyek bolygószerűek, mint például a mi Holdunk. A jóváhagyott meghatározás viszont egy külön kategóriába sorolja a Plútót, és Stern azóta is ellenzi.
A Naprendszer öt törpebolygója
A Naptól való sorrendben először megtaláljuk a Cerest – az aszteroidaöv legnagyobb objektumát. Kevese tudják, hogy a Cerest is bolygónak tekintették körülbelül 50 évig, mielőtt lefokozták. Aztán ott van a Plútó, a törpebolygók királya. A Plútót követi a Makemake, átmérője az egykori bolygó és egy hold 60 százaléka. A következő a Haumea, két holddal: ez az égitest a Plútó tömegének körülbelül egyharmada.
De az objektum, amely miatt szükség volt egy új bolygódefinícióra és jó 18 évre és a vita számlájára, az Eris. Találóan a viszály görög istennőjéről nevezték el. Az Eris nagyobb, mint a Plútó, így amikor 2005-ben felfedezték, hirtelen világossá vált, hogy a Naprendszer nem tarthat fenn kilenc bolygót.
Kapunk még többet?
Nagy valószínűséggel igen. A Nemzetközi Csillagászati Unió egyetlen új törpebolygót sem fogadott el, de számos olyan javaslat született, mint például a Quaoar, a Sedna, az Orcus és a Gonggong. Az alakjukkal kapcsolatban vannak kérdések (kettes számú feltétel), de ugyanez elmondható Haumeáról is. 2017-ben a törpebolygó megfigyelése során kiderült, hogy sokkal jobban összenyomódott, mint azt eredetileg gondolták.
Arról még nem esett szó, hogy kirúgják-e a Haumeát, és behoznak-e egy másikat, vagy a bolygók és a törpebolygók definícióját újra meg lehetne változtatni. A Nemzetközi Csillagászati Unió legutóbbi közgyűlésén egy javaslat finomította a bolygó meghatározását: a jelenlegi definíció végül is nem tartalmazza azt a több mint 5000 megerősített exobolygót, amelyet az univerzumban fedeztünk fel.
Remélhetőleg az új meghatározást a következő, 2027-es római közgyűlésen is megvitatják. A lehetséges új definíció megváltoztatja a bolygókkal szemben támasztott első két követelményt: bármely csillag vagy barna törpe körül kering, és 1023 kilogrammnál nagyobb tömegű. A Plútó és az Eris továbbra is kimaradna, de talán ez a törpebolygók új meghatározásához vezethet, amely könnyebben mérhető, mint kizárólag az alakzaton alapulna.
Ez is érdekelhet:
