Kurszk régió „csak egy darabja a térképnek” a helyiek szerint
A kurszki lakosok szerint Putyint nem érdekli annyira a terület, mint Zelenszkij szeretné.
Miközben Kijev behatolása az orosz Kurszk régióba harmadik hete folytatódik, a civilek a helyszínen növekvő haragot fejeznek ki Ukrajna, orosz társaik és saját kormányuk iránt, amelyről úgy érzik, hogy elhagyta őket, és megpróbálta kisebbíteni a behatolást.
„Az emberek senkit nem érdekelnek” – mondta Anna, a Kurszk régió 28 éves lakosa a The Moscow Times-nak, bírálva a Kreml támadásra adott válaszát. „Oroszország számára mi csak egy darabja vagyunk a térképnek. Az ukránok számára Putyin rezsimjét támogató ellenségek vagyunk. Mindenki egyedül van.”
Nem kürtölik világgá
Oroszország szövetségi szintű vészhelyzetet hirdetett Kurszkban, és prominens jótékonysági szervezetek és hatóságok kampányokat indítottak a humanitárius segélyek támogatására. Eközben viszont a tisztviselők egyébként a jelek szerint azon dolgoztak, hogy a behatolást lábjegyzetté tegyék a nemzeti diskurzusban. Vlagyimir Putyin elnök még nem is beszélt a nemzethez a bevonulásról.
Egyes állami médiák a behatolást háborúpárti narratívájuk továbbfejlesztésére használták fel. Arról számoltak be, hogy nyilvánvalóan megnövekedett a háborúban önként jelentkezők száma, és leírják, hogy a betörés állítólag hogyan egyesíti az országot. Eközben az ukrán erők azt állítják, hogy a régióban legalább 92 települést elfoglaltak, és több száz foglyot ejtettek – akik közül sokan sorkatonák.
Inkompetensnek tartják a vezetést
A The Moscow Timesnak nyilatkozó kurszki lakosok azt mondták, hogy a tisztségviselők vagy nem reagálnak, vagy nem hatékonyak erőfeszítéseikben, de tartózkodtak attól, hogy közvetlenül Putyint hibáztassák. A 32 éves Szvetlana elmondta, hogy bár a helyiek Kijevet okolják a támadásért, megkérdőjelezik az orosz fegyveres erők kompetenciáját is. „Hogyan mulaszthattak el ekkora számú ukrán katonát a határon?” – mondta.
Úgy tűnt, hogy mások még dühösebbek a tisztviselőkre.
„Hogyan oldják meg a hatóságok az emberek problémáit? Csak hazudnak, mondván, nincs ok a pánikra” – mondta Anna (28). „Az ismerőseim közül, akik így vagy úgy érintettek, mindenkit sokkolnak a tisztviselők – nem törődnek az emberekkel.”
Javít vagy ront a támadás háború helyzetén?
Az orosz kormánnyal szembeni frusztráción túl az ukrán hadsereggel szembeni harag is egyre nő. Miközben Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a múlt héten azt mondta, hogy a kurszki támadás arra kényszerítheti az oroszokat, hogy gondolják át a háborúról alkotott véleményüket, és szélesebb körű vitákat indítsanak el a háború következményeiről, a valóság ennek ellenkezője.
„Az Ukrajnához való hozzáállás jelentősen romlott. Ha korábban voltak olyan emberek, akik szimpatizáltak vagy semleges álláspontot képviseltek, most heves haragba fordultak” – mondta Szvetlana.
Legalább 31 ember meghalt és 143-an megsérültek a betörés során – jelentette szerdán az állami TASS hírügynökség. Több mint 130 000 embert evakuáltak a határ menti körzetekből, elhagyva otthonaikat és tárgyaikat. Emberi jogi szervezetek becslése szerint legalább 2000 ember tűnt el.
Ukrajna megítélése
A 26 éves Victoria, a Kurszki Vöröskereszt önkéntese a The Moscow Times-nak elmondta, hogy nem érez haragot Ukrajnával szemben, és azt mondta, hogy az ukránok is csak a helyzet túszai. Mások kevésbé szimpátiát fejeztek ki, az egyik lakos pedig azt mondta: „Az ukránok jelenleg biztosan nem a barátaink.”
Eközben Kurszkban továbbra is nehéz a helyzet a konfliktusba keveredett hétköznapi civilek számára. Valerij, az 50-es éveiben járó férfi a The Moscow Times-nak leírta, hogy rokonainak hogyan kellett elmenekülniük a határ menti területről „ágyúzás zaja közepette”.
„Mindenki hallgat. Akik pedig nem hallgatnak, csak hülyéskednek – az ukránoktól: ’Már elfoglaltuk az egész Kurszkot, el vagytok cseszve’. A Kremlin-párti oldalról: ’Felakasztjuk az összes ukronácit!’” – mondta Anna, utalva a Kreml alá nem támasztott állítására, miszerint Ukrajna kormánya neonáci. „Mit érzek? Harag. A saját tehetetlenségemből.”
Kurszknak most kezdődik a háború
Egy orosz ellenzéki politikus, aki Kurszk városába utazott, hogy segítsen azoknak, akik evakuáltak a határvidékről, azt mondta: „sok ember számára világossá válik, hogy a háború kitört a mi területünkre”. A politikus névtelenül beszélt a vádemelés veszélye miatt.
Az emberek „az átmeneti szállásközpontokban azt mondták a tudósítóknak, hogy a háború augusztus 6-án kezdődött el számukra” – mondta a politikus arra a napra utalva, amikor a bevonulás megkezdődött.
Nem borítja fel az orosz közvéleményt
Míg a közvéleményben a háború iránti érdeklődés a kurszki bevonulás előtt csökkent, a szakértők szerint a hatóságoknak a támadásra adott válaszával szembeni elégedetlenség nagyrészt azokra korlátozódik, akiket a háború közvetlenül érint – és „túl lokális ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon az országos hangulatra”.
„Még ha egy meghatározott, szűk szegmensen belül erősen meg is emelkedik a hatóságokkal való elégedetlenség (például a kiürítési problémák és így tovább), az országos általános tendencia továbbra is a hatóságoknak kedvezhet” – írta Tatiana Stanovaya orosz politológus az X-en (korábban Twitteren).
„Az ukrán támadás valójában a zászló körüli felvonuláshoz és az ukrán- és nyugat-ellenes érzelmek erősödéséhez vezethet (bár nehéznek tűnik elképzelni, hogy ezek az érzelmek tovább erősödjenek).”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
