Egy izgalmas elmélet: így használhatnánk fekete lyukakat energiaforrásként

Roger Penrose, Nobel-díjas angol fizikus, 1971-ben egy forradalmi módszert javasolt arra, hogyan lehetne energiát nyerni egy forgó fekete lyukból. De vajon mi történne egy civilizációval, ha sikerülne megvalósítani ezt a lehetetlennek tűnő elképzelést?

A fizikus elmélete szerint a fekete lyuk akkréciós korongja köré egy szerkezetet lehetne építeni, amelyben a fekete lyukba zuhanó anyag majdnem fénysebességre gyorsul, és különböző hullámhosszú energiát bocsát ki. Ez az úgynevezett Penrose-folyamat azóta is az érdeklődés középpontjában áll, mivel a kutatók egy fejlett civilizáció számára potenciális energiaforrásként tekintenek rá, illetve lehetséges technosignatúraként, azaz földönkívüli technológia jeleként azonosítják.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay

Elméletek a folyamattal kapcsolatban

A Science Alert szerint különböző elméletek, köztük John M. Smart transzcenziós hipotézise, arra utalnak, hogy fejlett civilizációk a fekete lyukak környezetébe települhetnek, hogy kihasználják az ott rendelkezésre álló hatalmas energiaforrásokat. Legutóbb Avi Loeb, a Harvard professzora továbbfejlesztette ezt az elképzelést, és azt javasolta, hogy egy „Fekete Lyuk Hold” keringhetne egy bolygó körül, folyamatosan energiával ellátva azt. Loeb szerint egy ilyen fekete lyuk megvilágítása jövőbeli SETI (földönkívüli intelligencia keresése) programok számára kimutatható technológiai jelként szolgálhatna.

1975-ben Stephen Hawking bevezette a Hawking-sugárzás fogalmát, amely szerint a fekete lyukak részecskéket és sugárzást bocsátanak ki. Ez az elmélet két fő megközelítést inspirált a fekete lyukak energiájának hasznosítására: az akkréciós korongok szögnyomatékának kihasználását vagy a hipersebességű sugárzások energiájának kinyerését, valamint az anyag fekete lyukba juttatását a Hawking-sugárzás felhasználása érdekében. Avi Loeb legújabb kutatásai az utóbbira összpontosítanak, és azt javasolják, hogy egy kis, mesterséges fekete lyuk egy bolygó körül keringve rendkívül hatékony és szinte kimeríthetetlen energiaforrást biztosíthatna.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay

A fekete lyuk elméleteinek következtetései és kihívásai

Loeb javaslata szerint a fekete lyuk súlya körülbelül 100 000 tonna lenne, és kis mennyiségű anyag hozzáadásával lehetne fenntartani. Ez az elrendezés hatalmas mennyiségű energiát termelhetne – messze meghaladva a globális energiaszükségleteket – azáltal, hogy az anyagot tökéletes hatékonysággal alakítaná át energiává. Emellett egy ilyen rendszer fejlett hulladékkezelési megoldásként is működhetne, a szemetet tiszta energiává alakítva. A legnagyobb kihívást azonban egy ilyen fekete lyuk létrehozása jelenti, mivel az anyagot extrém sűrűségre kellene tömöríteni, ami jelenleg messze túlmutat a technológiai lehetőségeinken.

Loeb azt is hangsúlyozta, hogy ez a fekete lyukmotor fényévnyi távolságból is észlelhető lenne, így életképes technológiai jelként szolgálhatna. Bár a koncepció spekulatív, összhangban van más javasolt technosignaturekkel, mint például a Dyson-gömbökkel, ami arra utal, hogy egy kellően fejlett civilizáció képes lehetne egy ilyen rendszert megvalósítani. Ha sikerülne felfedezni, egy ilyen fekete lyukmotor egy rendkívül fejlett technológiai társadalom létezésére utalhatna, amely képes manipulálni a téridő szerkezetét az energiatermelés érdekében.

Ez is érdekelhet:

• Lehet, hogy a Tejútrendszer mégis elkerüli végzetes sorsát?
• Egy 17 éves fiú nukleáris reaktort hozott létre egy iskolai projekt során