Mi történik velünk, ha beszippant egy tornádó?

A tornádó egy forgó légoszlop, amely eléri a szárazföldet. Az olykor több száz kilométer/órás sebességet is meghaladó széllökések óriási pusztítást képesek véghezvinni. Nagyobb tárgyakat, állatokat, sőt járműveket és épületeket is magukkal ragadhatnak, miközben végigsöpörnek a tájon.

Bármennyire pusztítóak is, akadnak olyanok, akik túlélték a velük való közvetlen találkozást, így el tudják mesélni, történik akkor, ha beszippant egy tornádó.

Nehéz elkerülni ezeket a jelenségeket, mivel nem mindig könnyű észrevenni őket, ugyanis csak a felszívott törmelék színezi igazán a tölcsért. Az első jel gyakran, a hírhedt „tehervonat” dübörgése, amely az óriási tölcsér közeledtére utal, derül ki az IFLScience beszámolójából. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint amikor a filmbeli tornádókat látjuk, akkorra már teljesen érettek, és vízből, törmelékből és porból állnak.

Túléltek egy tornádót, most elmesélik, mit éltek át

Az Elie nevű F5-ös tornádó Kanadában. Justin Hobson

A legpusztítóbbak a szupercelláknak nevezett forgó zivatarokból erednek, amit a meteorológusok előre felismerhetnek, mivel a radaron jól elkülönülő megjelenésük van, amit mezociklonnak neveznek. Úgy gondolják, hogy a hőmérsékletének különbségei befolyásolhatják a tornádó kialakulását, de még mindig keveset tudunk arról, hogy miért és hol a legvalószínűbb a megjelenésük.

Erősségüket az Módosított Fujita (Enhanced Fujita, EF) skálával mérik visszamenőleges 0-tól 5-ig, a tornádó által keltett szélsebesség és károk értékelése alapján. A legfelső katerória 512 kilométer/órás szélsebességnél végződik, amelynek tagjai „erős vázszerkezetű házakat emelnek le az alapokról, és jelentős távolságokra képesek vinni őket, illetve autókat repítenek a levegőbe 100 méteresnél nagyobb magasságban, fákat csavarnak ki, illetve vasbeton szerkezetekben okoznak súlyos károkat”.

De ha ilyen könnyen bontanak le egy teljes házat, akkor mi történt azokkal az emberekkel, akik tornádóba kerültek? És hogyan voltak képesek túlélni?

A NOAA összegyűjtötte néhány túlélő történetét, akik mind szerencsésnek érzik magukat, hogy életben maradtak.

Cheri például 2019-ben tapasztalta meg a földi poklot, elmondása szerint egy bevásárlóközpont mosdójában keresett menedéket, de az egész helyiség eltűnt a feje felől, majd a hatalmas tölcsér őt is a levegőbe emelte, ahol az épület darabjai vágódtak hozzá. Visszaemlékezése szerint olyan erővel kapta fel a vihar, amire nem talált szavakat, és legalább 160 kilométeres óránkénti sebességgel repült a levegőben.

Arra is emlékszik, hogy imádkozni kezdett, ezután pedig a vihar “kiköpte”, és egy kemény földet érést követően eszmélt rá, hogy valóban életben van. Majd felnézett az égre, és ekkor látta, hogy minden, amit a tölcsér felkapott, a közvetlen közelében fog lezuhanni. „Ekkor arra gondoltam, hogy kész csoda, hogy túléltem a tornádót, most viszont halálra fog zúzni, amit velem együtt a levegőbe emelt.”

Mi a teendő tornádóriasztás esetén?

A tornádók veszélyessége ellenére a NOAA jelentése szerint még a legnagyobb erősségűek esetén is jellemzően 99 százalékos a túlélési arány, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes minden rendelkezésre álló óvintézkedést megtenni annak elkerülése érdekében, hogy egy tornádó belsejébe kerüljünk. Egy ilyen riasztás esetén a legbiztonságosabb helyeknek a pincék és más, szilárdabb épületek alsó szintjei számítanak. Ha azonban nincs menedék a közelben, nem tanácsos az autóban vagy lakóautóban maradni, helyette azt javasolják, hogy egy feküdjünk le egy árokban, fejünket a kezünkkel védve.

Érdemes elolvasni:

• Az Al Naslaa, a sziklaképződmény, amelyre máig nincs egyértelmű magyarázat
• Van egy olyan tenger a Földön, amelynek nincs szilárd partvonala