1000 évig érintetlen viking karkötőket találtak
Az ezeréves karkötők valószínűleg pontosan ott voltak, ahová tulajdonosaik eredetileg helyezték őket.
Régészek Norvégiában felfedeztek egy viking kori kincset, amely több mint 1000 évig „érintetlenül” maradt. A négy ezüst karkötőt közel 20 centiméter mélyen a földbe temették egy hegyoldalban Årdalban, egy délnyugat-norvégiai faluban – olvasható a Stavangeri Egyetem közleményében.
„Ez minden bizonnyal a legnagyobb dolog, amit pályafutásom során tapasztaltam” – mondta a közleményben Volker Demuth, a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának régésze és projektvezetője. A régészek egy új vontatóút építése előtt találták meg a karkötőket. Mivel a kilencedik századi ékszerek egy része csavart mintázatú volt, a kutatók kezdetben azt hitték, hogy rézdrótokat tártak fel a talajban.
„Először azt hittem, hogy néhány csavart rézdrótról van szó, amilyeneket gyakran találni a mezőgazdasági területeken, de láttam, hogy több is fekszik egymás mellett, és hogy egyáltalán nem réz, hanem ezüst” – mondta a közleményben Ola Tengesdal Lygre, a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának munkatársa. „Rájöttem, hogy valami izgalmasat találtunk”.
4 silver Viking Age bracelets discovered 'untouched' on Norway mountainside after more than 1,000 years https://t.co/uuF2BDSFqQ
— Live Science (@LiveScience) September 13, 2024
Betekintés a korszakba
A további feltárás során kiderült, hogy a helyszínen egykor egy „nagy és hatalmas” viking kori (Kr. u. 793-1066) farm működött, amely több lakóházból állt, ahol emberek és állatok is laktak – olvasható a közleményben. A kutatók az elásott karkötőket az egyik kisebb építményben találták meg, amely valószínűleg rabszolgasorban élő embereknek adott otthont, írja a Live Science.
„Ez egy egyedülálló lelet, mert nagyon ritkán találunk ilyen tárgyakat pontosan ott, ahol elhelyezték őket” – mondta Demuth. „Általában az ilyen értékes tárgyakat szántóföldeken fedezik fel, ahol egy tárgyat teljesen kiszakítottak az eredeti környezetéből. Mivel az ezüstkincset nem mozdították el, teljesen új betekintést nyerhetünk a viking kor életébe és társadalmába.”
A viking uralom időszaka
Észak-Európában az emberek félelemben éltek a vikingektől, mivel gyakran portyáztak a tengerparti településeken élelemért és értéktárgyakért, és közben rabszolgákat raboltak. Ráadásul még a kolostorok is ki voltak téve ezeknek a portyázásoknak, ami igazán rávilágít a sötét középkor brutalitására, írja a Fjord Tours.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a középkor általában véve is brutális időszak volt. Más szóval az egész Európából érkező törzsek is fosztogatták a településeket és rabszolgasorba taszították a déli agrárföldeket. Valójában pontosan így jött létre a kínai birodalom is, ahol sok ikonikus hadúr harcolt ugyanazért a földért.
És ha ez még nem lenne elég, a Római Birodalom bukása nagy népvándorlásokhoz vezetett, míg a mezőgazdaság összeomlása északon azt eredményezte, hogy tömegek költöztek a mai Nagy-Britannia területére. Emiatt a hadurak állandó versengésben álltak egymással, és most már sokkal kisebb területekért folytatott harcokra korlátozódtak.
Illusztráció: Pixabay
A karkötőkön túl sok mindent feltártak
Az ékszereken kívül a kutatók egy sor leletre bukkantak, köztük szappanos edényekre, szegecsekre, késpengékre és szerszámok élezésére szolgáló csiszolókövekre. Arra is van bizonyíték, hogy a farmot felgyújtották, ami a közlemény szerint „egybeesik a viking korszak nagy nyugtalanságokkal teli időszakával.”
„Ha az ezen a farmon élő embereknek menekülniük kellett egy támadás elől, természetes lett volna, hogy elrejtik az értékeiket, mielőtt a hegyekbe menekülnek” – mondta Demuth. „És talán egy olyan helyen, ahol nem gondolták volna, hogy kincset rejtegetnek.”
A kutatók megjegyezték, hogy Norvégiának abban az időben nem voltak ezüstbányái, így a karkötőkhöz szükséges ezüst valószínűleg külföldről származott, valószínűleg kereskedelem, ajándékok vagy fosztogatás révén. A közlemény szerint azonban nem ezek az egyetlen ezüst ékszerek, amelyeket ebben a régióban találtak; a karkötők kialakítása hasonlít az 1769-ben Hjelmelandban talált ezüst nyakláncokéhoz.
A karkötőket körülvevő földtömböt a Régészeti Múzeumban röntgenfelvételen vizsgálták meg. A kutatók ezután talajmintákat terveznek venni, hogy megtudják például, hogy a karkötőket ruhába csomagolták-e az eltemetéskor.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
