Régészek olyan ősi emlékműre bukkantak Franciaországban, amelyet még sosem láttak azelőtt
Franciaország keleti részén egy, talán évezredeken át fennmaradt monumentális emlékmű került napvilágra, amelyet a régészek “példátlan” leletként emlegetnek.
Különleges franciaországi felfedezések
Az Indy100 beszámolója szerint a Francia Régészeti Kutatóintézet (Inrap) csapata ásatásokat végzett Marliens területén, amikor több korszakból származó településmaradványokra bukkantak. A szakértők szerint a leletek a neolitikumtól (Kr. e. 10 ezer és 2200 között) egészen a vaskorig (Kr. e. 1200 és 550 között) terjedő időszakból származnak.
A régészek érdeklődését leginkább a legkorábbi réteg keltette fel, amely egy nyolc méter hosszú, patkó alakú területet jelent. Kapcsolódik hozzá egy 11 méter átmérőjű kör alakú szerkezet, mellette pedig egy másik, nyitott tér található. A kutatók szerint mindhárom szerkezet ugyanabból az időszakból származhat, és az ott talált kavicsréteg azt jelezte, hogy egykor egy kerítés is állt ott.
Az Inrap szakértői egyelőre nem tudják, hogy milyen célt szolgálhattak ezek a szerkezetek.
“Ez a fajta emlékmű példátlan, és jelenleg nincs hasonló lelet, amellyel összevethetnénk” – írták egy sajtóközleményben.
“Bár az időbeli besorolás még bizonytalan, az egyetlen fellelt tárgy néhány pattintott kőeszköz, amelyek a neolitikum korára utalhatnak. Jelenleg radiokarbon elemzésekkel próbálják pontosítani a monumentum kronológiáját” – tették hozzá.
Az ásatási terület, amely 60 ezer négyzetméteres, további érdekes leleteket is tartogatott a kutatóknak. A felső talajréteg alatt hét pattintott kőhegyű nyíl, két íjászkarvédő, egy kovakő és egy rézötvözetből készült tőr került elő. Az egyik karvédőn talált vasoxid nyomai pirittel, egy tűzgyújtáshoz elengedhetetlen anyaggal hozhatók összefüggésbe.
A régészek megjegyezték, hogy ezek a tárgyak gyakran temetkezési helyekhez köthetők, de ezt egyelőre nem tudták megerősíteni. “Ha megvizsgáljuk a tőr rézötvözetének összetételét, lehetőségünk lesz meghatározni annak eredetét, és információkat nyerhetünk az akkori kereskedelmi kapcsolatokról” – írták.
A régészek további kútmaradványokat is találtak, amelyek a bronzkor korai szakaszából (i. e. 3000 körül) származnak, valamint egy ősi temetőt is feltártak, amelyben hat, a vaskor első szakaszából származó hamvasztásra utaló jeleket találtak.
“Az urnák, fedéllel lezárva, egyetlen csontlerakást tartalmaztak, amelyeket néha díszek (karperecek vagy rézötvözetből és vasból készült gyűrűk) kísértek” – mondták. A franciaországi Inrap megerősítette, hogy a hamvasztott csontok elemzése már folyamatban van, hogy közelebbről megismerhessék az akkori temetkezési szokásokat.
A nem mindennapi lelet sok kérdést vet fel. A régészek remélik, hogy a jövőbeni vizsgálatok választ adnak majd ezekre a kérdésekre, amelyek segítségével megtudhatják, hogy mire használták a területet, és hogyan fejlődött a kultúra az évszázadok során.
A felfedezésről készült fotók ITT tekinthetők meg.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű