„Senki sem menekülhet előlük” – Oroszország szomszédai is segítenek a „levadászásban”

Úgy tűnik, a rezsim ellenségei nem menekülnek meg annyival, hogy átlépik a határt.

Ukrajna orosz megszállása után oroszok százezrei menekültek el az országból biztonságot keresve és a mozgósítás elől, sokan Közép-Ázsiába. Sok orosznak nincs útlevele, Kazahsztánba és Kirgizisztánba pedig egy nemzeti igazolvánnyal is be lehet utazni. De egyre több orosz tapasztalja, hogy a régió szomszédos országai, különösen Kirgizisztán és Kazahsztán korántsem biztonságosak.

Csak 2022-ben és 2023-ban legalább 14 orosz állampolgárt vettek őrizetbe vagy toloncoltak ki Oroszország kérésére Kazahsztánból vagy Kirgizisztánból – derül ki a Freedom House transznacionális elnyomásról szóló jelentéséből.

Grady Vaughan, a Freedom House munkatársa szerint: „Három fő típusa van azoknak az embereknek, akiket Oroszország vissza akar küldeni. Ezek nyilvánvalóan a volt katonatisztek és katonák, akik féltek attól, hogy behívják őket a háborúba, és dezertáltak. Aztán voltak független aktivisták is, mind anarchisták, mind háborúellenes aktivisták, akiket szintén őrizetbe vettek aktivizmusukkal kapcsolatban, és néha deportálták őket. A harmadik csoport az újságírók.”

Az orosz titkosszolgálat átnyúl a határon

A közép-ázsiai országok, különösen Kazahsztán és Üzbegisztán, igyekeztek semlegesek maradni Oroszország ukrajnai inváziója óta, de a helyi biztonsági szolgálatok és orosz kollégáik közötti együttműködés töretlenül folytatódott.

Vaughan szerint: „Az összehangolásnak ez a története megkönnyítette Oroszország számára, hogy ezeknek az országoknak a biztonsági szolgálataira támaszkodva növelje a nyomást vagy megfélemlítse az orosz száműzötteket”.

Nehéz menekülés

A 23 éves Lev Skoriakin 2023 januárjában menekült el Oroszországból, miután azzal vádolták, hogy tüntetést szervezett az FSZB biztonsági szolgálat moszkvai központja előtt. Mivel útlevelét az orosz hatóságok elkobozták, korlátozott számú menekülési célpontja maradt.

„Örményországot, Kazahsztánt vagy Kirgizisztánt választhattam. Nem tudom, miért éppen Kirgizisztánt választottam” – mondja Skoriakin. „Akkoriban azt gondoltuk, hogy ha nem dugjuk ki a fejünket, akkor biztonságban leszünk. De tévedtünk”.

2023. október 16-án késő este a kirgizisztáni biztonsági szolgálatok egy csoportja bekopogtatott a szállásának ajtaján a fővárosban, Biskekben, és arra kérték, hogy jöjjön velük. Elvitték a repülőtérre, és átadták az orosz biztonsági szolgálatnak, akik megbilincselték és elkísérték egy Moszkvába tartó utasszállító járatra.

Oroszországnak való kiadatása után hosszú büntetésre számított. Ehelyett azonban, miután bűnösnek vallotta magát, pénzbüntetést kapott, és szabadon engedték. Most Németországba költözött, amely menedékjogot adott neki még azelőtt, hogy Kirgizisztánba távozott.

„Nem érzem magam sehol sem teljesen biztonságban, de Kirgizisztánnál biztosan biztonságosabb” – mondja. „Oroszország célja egy: megmutatni, hogy senki sem menekülhet előlük”.

Mást a családi kirándulásról börtönöztek be

A 29 éves Alina Gorshenina nem is menekült, mégis utolérték. A Kirgizisztánban született és nevelkedett, de orosz nemzetiségű nő anyjával és 10 éves kislányával szervezett kiránduláson utazott a kazahsztáni Almatiba, hogy megünnepelje a gyermeknapot tavaly júniusban. Amikor megpróbálták átlépni a határt, letartóztatták.

Alina tudta nélkül az orosz hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, azzal vádolva, hogy Oroszországban testi sértést okozott egy bírónak. Mivel azt hitte, hogy csak visszaküldik Kirgizisztánba, azt mondta anyjának és lányának, hogy nélküle folytassák az utazást.

Életében mindössze kétszer járt Oroszországban – legutóbb hét évvel ezelőtt -, de Alekszej Navalnij csapatának önkéntese és lelkes Putyin-ellenes aktivista volt, aki gyakran keveredett a közösségi médiában vitába Putyin-párti közéleti személyiségekkel. „A posztjaimmal bizonyára megsértettem valakit magas rangú személyeket” – mondta a Guardiannek.

Alina végül két hónapot töltött rács mögött Kazahsztánban, mielőtt kiszabadult és hazatérhetett. Most egy orosz ügyvéddel dolgozik együtt, hogy távolról küzdjön a vádak ellen.

A kazahsztáni főügyészség együttműködik az oroszokkal

Murat Adam, egy kazahsztáni ügyvéd, aki már több, Oroszország kérésére őrizetbe vett ember ügyén dolgozott, azt mondja: „Úgy gondolom, hogy Oroszország megpróbálja megfélemlíteni az embereket, és megmutatni, hogy azokat az aktivistákat is le lehet tartóztatni, akik elmentek. El akarják ijeszteni az embereket”.

Néhány ilyen esetben Kazahsztán megtagadta az emberek kitoloncolását Oroszországba. Adam szerint azonban ez nem Kazahsztán jóindulatának volt köszönhető, hanem annak, hogy Oroszország nem nyújtott be minden dokumentumot a kitoloncolás megkönnyítéséhez.

„A főügyészségünk beleegyezett volna az említett személyek kitoloncolásába, ha Oroszország elegendő bizonyítékot szolgáltatna a bűncselekményeikről és a büntetőeljárás lefolytatására irányuló szándékáról. De senki sem szolgáltat ilyen információkat, és Kazahsztán nem tarthat embereket határozatlan ideig fogva” – mondja Adam.

Ez is érdekelhet:

• Putyin: A háború végkimenetelének Oroszország javát kell szolgálnia
• Putyin: Az, hogy bevetünk-e észak-koreai katonákat Ukrajnában, a mi dolgunk