Összeomlott egy híd a Krím-félszigeten

Két ember megsérült, amikor egy közúti híd a megszállt Krímen „spontán módon” összeomlott, kárt okozva az alatta húzódó vasúti sínekben. Az RBC-Ukraine szerint a híd a Dzsankoj-Maszlove útvonalon november 13-án omlott össze, ám az okot még nem erősítették meg.

Az incidens hátráltathatja Oroszország ellátmányának szállítását, mivel a vasutat katonai szállítmányok továbbítására használják, és a terület a Krím északi részén fontos logisztikai központnak számít, írja a Newsweek.

A hatóságok eleinte nem nyilatkoztak az összeomlás okáról, ám a beszámolók szerint a sérültek egyike válságos állapotban van. A Krím közlekedési minisztere, Alekszandr Ovdijenko, akit a kazah Arbat Media idézett, azt nyilatkozta, hogy a híd „spontán módon” omlott össze.

Oroszország számára létfontosságú híd omlott össze

Képernyőfotó: Igor Sushko/X

Az orosz nyomozóhatóság később kijelentette, hogy a hídon áthaladó járművek súlya túl nagy volt, és ez okozhatta az összeomlást. A Telegramon arról számoltak be, hogy a hídomlás idején egy teherautó és egy személygépkocsi tartózkodott a hídon, és szemtanúk szerint a híd nem bírta el a teherautó súlyát.

Nem ez az első Krím-félszigeti híd, amely kárt szenvedett az utóbbi időben. Az Atesh nevű ukrán csoport szeptemberben kijelentette, hogy a Kercsi-híd – amely összeköti Oroszországot a Krím-félszigettel – „az utolsó napjait éli”, mivel helyreállítási munkálatokra szorul, és komoly szerkezeti sérüléseket szenvedett.

Az oroszok ezt a hidat 2018-ban nyitották meg Putyin elnök részvételével, és ez lehetővé teszi az utánpótlás szállítását Oroszországból Ukrajna délnyugati régióiba. A félsziget visszafoglalására tett kísérletként Ukrajna 2022-ben és 2023 júliusában is csapást mért a hídra. Az kijevi hírszerzés szóvivője tavasszal jelezte, hogy újabb támadás „elkerülhetetlen”.

A Krím a háború egyik gócpontja

A Krím-félsziget az ukrán szárazföldhöz kapcsolódik, és kulcsfontosságú terület a konfliktusban. Az ukránok és oroszok közötti harcok a terület birtoklásáért 2014-ben kezdődtek, miután Oroszország jogtalanul annektálta azt.

Oroszország korábban, 1783-ban, Nagy Katalin uralkodása alatt is bekebelezte a félszigetet, amely végül Ukrajnával együtt nyerte el függetlenségét 1991-ben.

Szeptemberben úgy tűnt, hogy Oroszország közelebb került ahhoz, hogy elfogadja Ukrajna igényeit a Krímmel kapcsolatban, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy hajlandó elismerni Ukrajna területi integritását, ha az nem csatlakozik katonai szövetségekhez.

Érdemes elolvasni:

• Az USA olyan mértékben segíti Ukrajnát Trump előtt, ahogy csak tudja
• Mi lesz Magyarországgal az USA, Kína és Oroszország alkotta Bermuda-háromszögben?
• „Új világrendet” hirdetett Putyin nyilvános beszéde után