Az első nukleáris bombateszt, amelyet 1945-ben hajtottak végre az Egyesült Államokban, elindított egy nemzetközi fegyverkezési versenyt. Azóta a világ számos országa végezte el saját kísérleteit. De pontosan hány nukleáris bombát robbantottak fel eddig tesztelési célból és háborús helyzetben?
1945. július 16-án az Egyesült Államok végrehajtotta a világ első nukleáris robbantását Új-Mexikó sivatagában, amelyet hamarosan Hirosima és Nagaszaki bombázása követett. Azóta legalább hét másik ország tesztelte saját fegyvereit, amelyek világszerte sugárszennyezést eredményeztek — írja a Live Science.
A becslések szerint eddig legalább 2,056 nukleáris bombát teszteltek világszerte. Az Arms Control Association szerint az Egyesült Államok 1,030 tesztet hajtott végre, valamint két bombát használt háborúban, míg a Szovjetunió (ma Oroszország) 715 tesztet végzett. Franciaország 210 tesztet végzett, az Egyesült Királyság és Kína egyaránt 45-öt, Észak-Korea hatot, India hármat, és Pakisztán kettőt. Az úgynevezett Vela-incidens, egy feltételezett további teszt, 2,057-re emelheti ezt a számot.
A hidegháború és a nukleáris fegyverkezési verseny
A második világháborút követően az Egyesült Államok és a Szovjetunió között dúló hidegháború alatt a nukleáris tesztelések száma ugrásszerűen megnőtt. 1962 volt a legtöbb tesztelést feljegyző év, amikor összesen 178 nukleáris tesztet hajtottak végre, amelyek 97%-át az USA és a Szovjetunió végezte. Az Egyesült Királyság két, Franciaország pedig egy tesztet végzett ebben az évben.
Az első lépések a tesztek visszaszorítása felé
A növekvő közfelháborodás és tudományos tanulmányok eredményeként 1963-ban megszületett az Részleges Atomcsend Egyezmény, amely tiltja a légköri, űrbéli és vízalatti nukleáris teszteket. Az egyezményt 108 ország, köztük az Egyesült Államok és a Szovjetunió írta alá, és ezzel elkezdődött a nukleáris fegyverek lassú visszaszorítása.
Nukleáris tesztelések hatása az emberi egészségre és a környezetre
A nukleáris tesztek komoly hatással voltak a közegészségügyre és a környezetre. Egy 1961-es tanulmány például kimutatta, hogy a St. Louis-i gyermekek tejfogában az 1950-es évekhez képest 50%-kal magasabb volt a radioaktív stroncium-90 szintje. Emellett a 2006-os tanulmányok szerint a tesztek következtében az Egyesült Államokban 22,000 sugárzással összefüggő rákos megbetegedésre és 1,800 leukémiás halálesetre lehet számítani.
A nukleáris tesztelés mai helyzete
A nukleáris tesztelés 1996 óta gyakorlatilag leállt, amikor megszületett a Teljes Atomcsend Egyezmény (CTBT), amelyet 187 ország írt alá. Bár az egyezményt hivatalosan még nem ratifikálták, a CTBT Monitoring System képes világszerte érzékelni a nukleáris robbanásokat, ezzel biztosítva, hogy titkos tesztelés ne történhessen.
Az utolsó dokumentált nukleáris tesztet Észak-Korea hajtotta végre 2017-ben, amely legalább 140 kilotonnás robbanással járt – ami nyolcszor erősebb volt, mint a Hirosimára ledobott bomba.
Újabb nukleáris tesztek kockázata
Bár a világ nukleáris államai – köztük Kína, Franciaország, India, Izrael, Észak-Korea, Pakisztán, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – jelenleg több mint 13,000 nukleáris fegyvert birtokolnak, a CTBT miatt az újabb tesztek ritkák. Ennek ellenére az olyan országok nukleáris tesztelése, mint Észak-Korea, növeli a feszültségeket és aggodalmat kelt a világszerte.
A nukleáris tesztelések újraindítása komoly fenyegetést jelentene a világbékére és visszalépést a fegyverek szabályozása felé vezető úton.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A legegyszerűbb élő szervezet mindössze 437 génnel rendelkezik és emberek alkották
Mi történne a Földdel, ha az emberek eltűnnének?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
12 ezer méter mély lyukat ástak a tudósok, hátborzongató dolgot találtak
Az eddigi legfiatalabb bolygót találták meg csillagászok
Szúnyogok segítségével küzdenék le kutatók a maláriát
Kína valóban a titokban tartott repülőgép-hordozójával gyakorlatozik?
Egy orosz törvényhozó szerint Putyinnak ‘minden joga megvan arra’, hogy a NATO-országokat támadja