A média függetlensége a kulcsa az erős civil társadalom megteremtésének Üzbegisztánban – elemzés

A modern világban kevesen vitatják azt a tézist, hogy mind az ország, mind a társadalom fenntartható fejlődése érdekében a médiának különleges szerepet kell játszania. Mi ez a szerep? A társadalom és a hatóságok közötti összekötő híd fontos funkciója. A média felveti a problémás kérdéseket, ráirányítva a kormány és a társadalom figyelmét arra, hogy megoldást kell találni rájuk. A média ilyen magas pozíciójának elérése köztársaságunkban nem azonnali feladat. Ez egy hosszú, munkaigényes folyamat.

Társadalmunk olyan, mint egy maratoni futó a verseny közepén. Ami azonban bizalmat ébreszt a célba érkezésben – a független és erős média kiépítésében elért pozitív eredményekben -, az a hatóságok szilárd elhatározása, hogy a végsőkig végigviszik az ügyet, modern információs szférát, versenyképes médiát hoznak létre, széleskörű lehetőséget biztosítanak a szólásszabadság és a vélemények pluralizmusa számára. Ezek kiemelt feladatok az Új Üzbegisztán építésében.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezen az úton már sok mindent elértek. A közmédia képviselőinek részvétele, szerepe és helye az ország társadalmi-politikai folyamataiban néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. 2017 óta Üzbegisztán tömegmédiája a gyors fejlődés időszakát éli.

Mi tette lehetővé ezt az állapotot az információs szférában? Ez számos tényező kombinációjának eredménye.

Először is, a hatóságok szisztematikus munkája a média tevékenységét szabályozó jogszabályi keret javítására. Üzbegisztánban szilárd jogi keretet hoztak létre a szólás- és információszabadság biztosítására. Az országban több mint 10 törvényt fogadtak el a szólásszabadság és a hatékony médiatevékenységet biztosító jogi keret megerősítése érdekében.

A szólásszabadság biztosítása felé tett legfontosabb lépés minden bizonnyal az új alkotmány volt. Ez határozottan garantálja a média tevékenységének szabadságát, az információk befogadásához, felhasználásához és terjesztéséhez való joguk gyakorlását. Kapcsolódó cikk: Az új Üzbegisztán alkotmánya: Alkotása, elfogadása és végrehajtása

Külön meg kell jegyezni, hogy az „Üzbegisztán-2030” stratégia rendelkezik a média jogai védelmének rendszerének javításáról, a szakmai tevékenységük akadályozásáért való felelősségre vonás megerősítéséről. A tervek szerint következetesen folytatják a nyitottság politikáját, garantálják a polgárok információhoz való hozzáférési, felhasználási és terjesztési jogainak végrehajtását.

A stratégia kiemelt céljainak megvalósítása érdekében törvénytervezetet dolgoztak ki a média törvényes tevékenységének zavarásáért vagy akadályozásáért való közigazgatási felelősség megállapítására. A törvényt várhatóan 2025-ben fogadják el.

Másodszor, a jogalkotási kezdeményezések végrehajtása kedvező feltételeket teremtett a szólásszabadság biztosításához és a média fejlesztéséhez. Üzbegisztán az utóbbi időben sok munkát végzett ezen a területen. Egyszerűsítették a média állami nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárást, adókedvezményeket és kedvezményeket biztosítottak, és még sok minden mást.

Ma a média állami nyilvántartásba vétele csak a kormányzati szolgáltató központokon vagy a Közszolgáltatók Egységes Állami Nyilvántartásán keresztül történik, a határidő 15 napról 10 napra csökkent. Ezenkívül 2022. július 1-jétől 2025. július 1-jéig a média 50%-kal csökkentett adókulccsal fizet jövedelemadót. 2023 májusától 50%-kal csökkentették a televíziós és rádiós műsorszóró hálózatok tervezéséért, építéséért, használatáért, valamint a televíziós és rádiós műsorszóró szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély kiadásáért fizetendő állami illeték összegét.

Külön figyelmet érdemel az állam által a médiában dolgozóknak nyújtott támogatás. Így azok az újságírók és szerkesztők, akik több mint egy évig a médiában, mint fő munkahelyükön dolgoznak, az idegen nyelvek tanulási költségeinek 50%-át kompenzálják. Több tucat újságírót küldtek az állam költségén külföldre, hogy képzettségüket fejlesszék és rangos médiaeseményeken vegyenek részt. Fontos funkciót töltenek be az AIMC-nél és annak regionális kirendeltségeinél létrehozott „Párbeszéd Platformok”, amelyek célja a média képviselőinek védelme és jogainak biztosítása, valamint jogi segítségnyújtásuk.

Harmadszor, szisztematikus munka az állami hatóságok és a közigazgatás tevékenységének nyitottsága érdekében. Létrehozták az állami szervek vezetőinek a média és a nyilvánosság számára történő beszámolási mechanizmusát, rendszeres tájékoztatókat, sajtókonferenciákat és magyarázatokat tartanak különböző, köztük nagy horderejű kérdésekről.

A sajtószolgálatok tevékenységét gyökeresen megreformálták, a sajtótitkárok státuszát megemelték, és egyenrangúak a tárcavezető-helyettessel. Jelenleg több mint 1400 alkalmazott dolgozik a minisztériumok és minisztériumok, valamint Üzbegisztán állami szervezeteinek sajtószolgálatainál. A sajtótitkárok a vezetők tanácsadói a tájékoztatási politikában, státuszuk szintén egyenrangú a helyettes vezetővel.

Emellett az Igazságügyi Minisztériummal együtt jóváhagyták a sajtótitkárok értékelésének kritériumait, amelyek alapján az AIMC koordinálja tevékenységüket, és meghatározza a kormányzati szervek társadalom felé való nyitottságának hatékonyságát, valamint összeállítja a sajtószolgálatok hatékonyságának megfelelő minősítését.

A meghozott intézkedések lehetővé tették, hogy Üzbegisztán információs területe telítődjön a végrehajtott reformokról és a kormányhivatalok munkájáról szóló információkkal, és ezáltal hozzájárultak az információs terület nyitottságának további növekedéséhez. Így ma az interneten található hírinformációk több mint fele a kormányhivatalok sajtószolgálatainak tevékenységén, valamint tematikus sajtóbejárásokon, találkozókon, tájékoztatókon stb. keresztül alakul ki.

2022-ben közigazgatási felelősséget állapítottak meg az állami hatóságok és a közigazgatás tevékenységének nyitottságára vonatkozó jogszabályok megsértéséért. Mindez további lehetőségeket teremtett a média számára. Az újságírók megkereséseket küldenek a kormányzati szervekhez, újságírói vizsgálatokat végeznek, és olyan társadalmilag jelentős kérdéseket vetnek fel, amelyek az egész nép érdekeit érintik.

Negyedszer, a kormányzati szervek és a társadalom közötti „visszacsatolási” csatornák hatékonyságának szisztematikus növekedése. Különösen az AIMC a kormányhivatalok sajtótitkáraival közösen létrehozott egy mechanizmust a polgárok kéréseire, valamint a kritikus és széles körben megvitatott hírekre való gyors reagálásra.

Ugyanakkor az elemzés azt mutatja, hogy a kritikus anyagok száma növekszik. Ha 2020-ban mintegy 9,4 ezer anyagot azonosítottak, akkor 2023-ban – 21,5 ezer. Meg kell jegyezni a kritikus anyagokra adott válaszok növekedésének dinamikáját is. Így, ha 2020-ban körülbelül 7,1 ezer válasz és szakértői vélemény került közzétételre, akkor 2023-ban – több mint 20 ezer.

Ebben a tekintetben érdemes hangsúlyozni, hogy a kritikai anyagok és válaszkiadványok számának ilyen növekedési tendenciája az üzbegisztáni társadalmi-politikai élet demokratizálódásának és széles körű liberalizációjának stabil folyamatát, valamint az állam és a társadalom közötti valódi párbeszéd kialakulását tükrözi. Itt jól látható egy alapvető különbség a hatóságok kritikára való felfogásában és reakciójában, ellentétben a korábbi évekkel: a) nem alkalmaznak elnyomó intézkedéseket a problémákat felvető médiumokkal és bloggerekkel szemben; b) nyílt párbeszéd folyik az állam és a társadalom között, beleértve a hatóságok tévedéseinek elismerését és a kormány készségét a nép érdekeinek védelmére; c) megakadályozzák a médiaforrások és a tömegmédia blokkolását, fenntartva azok normális működését.

Ötödször, létrehoztak egy rendszert a magasan képzett újságírói személyzet képzésére. Újságíró szakembereket képeznek az Újságíró és Tömegkommunikációs Egyetemen, az Üzbegisztáni Nemzeti Egyetemen, az Állami Világnyelvi Egyetemen, a Taskenti Állami Keleti Egyetem, a Karakalpak Állami Egyetem és a Bukhara Állami Egyetem.

Több mint 20 területen képeznek, mint például nyomtatott média és kiadói tevékenység, audiovizuális újságírás, online újságírás és menedzsment, médiaelmélet és -gyakorlat, katonai és sportújságírás, digitális média és nemzetközi kapcsolatok.

Hatodszor, gyümölcsöző együttműködés alakult ki tekintélyes nemzetközi szervezetekkel. Üzbegisztán szoros kapcsolatokat alakít ki az EBESZ és az UNESCO illetékes részlegeivel annak érdekében, hogy kölcsönhatásba lépjenek a szólásszabadság és a médiatevékenységek további erősítése, valamint az e területre vonatkozó nemzeti jogszabályok javítása terén. Számos rendezvényt tartottak az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselőjének irodájával. Az UNESCO szakembereinek közvetlen segítségével kidolgozták és 2019-ben elfogadták az újságírók nemzeti szakmai etikai kódexét.

Jelenleg az UNESCO-val és az EBESZ/ODIHR-rel közösen szervezik a munkát az információs kódex tervezetének véglegesítése érdekében; külföldi szakértőkkel együttműködve a dokumentumtervezetet összhangba hozzák a szólásszabadság általánosan elfogadott követelményeivel. Hangsúlyozni kell, hogy e dokumentum elfogadása lehetővé teszi a hazai jogszabályi keret rendszerezését, és új lendületet ad az ország médiájának fejlődéséhez.

A fent említett, az információs környezet liberalizálását célzó rendszerszintű intézkedések a nem állami média gyors fejlődéséhez vezettek. A nemzeti médiapiac átalakulási folyamatának hátterében a legnagyobb növekedési ütemet a magánszektor – a televíziós csatornák, az elektronikus média és a blogok – mutatják. Az Üzbegisztáni Újságírók Szövetsége szerint az elmúlt években az országban működő médiumok száma 1514-ről több mint 2300-ra nőtt, 65%-uk magántulajdonban van. Figyelemre méltóak a mutatók az elektronikus média területén, ahol az internetes kiadványok száma a 2016-os 395-ről 745-re nőtt 2023-ra (növekedés +88%). Az aktív bloggerek száma ugyanebben az időszakban robbanásszerű növekedést mutatott – 50-ről több mint 1,2 ezerre (+2 400%).

Mára a hazai elektronikus média és a bloggerek a kritikai viták mozgatórugóivá váltak, a közösségi hálózatok és a bloggerek népszerűsége az országban felvirágzott.

A rezonáns hírek és problémák, különösen az építőipar, az ökológia és a környezetvédelem, a közlekedésbiztonság, valamint a társadalmi és gazdasági szféra hiányosságainak lefedésének köszönhetően a bloggerek és az internetes média nagy hírnevet és bizalmat szerzett.

Jelenleg az internetes média képes a leghatékonyabban és leggyorsabban kielégíteni a polgárok információs igényeit, felvetni az embereket érintő sürgető kérdéseket, és összehangolni a társadalom és az állam érdekeit. Az internetes média egyre gyakrabban válik a kormányzati szervek figyelmét felkeltő információforrássá: a digitális média fontos visszacsatolási csatornává válik, és hozzájárul az általuk felvetett kritikus kérdések gyors megoldásához.

Általánosságban elmondható, hogy az állam által az elmúlt években végzett munkának köszönhetően mind a nemzeti média, mind a médiakörnyezet egészének jelenlegi állapota két szóval jellemezhető: gyors fejlődés. Az ország széleskörű lehetőségeket teremtett a szólásszabadság és a vélemények pluralizmusa számára, ami hozzájárul a tömegmédia képviselőinek a társadalmi-politikai folyamatokban való részvételének, szerepének és helyének további erősítéséhez.

Az előrehaladás folytatódik. Az ország következetes intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a hazai média valóban a „negyedik hatalmi ág” legyen. A választott út nem könnyű, a végső cél elérése még messze van, és a reformfolyamat során számos problémát kell megoldani. De bizakodásra ad okot, hogy a politikai pálya e magasztos célok eléréséhez stabil és határozott.

Kép forrása: depositphotos.com

Source: Marat Aitov, az Üzbég Köztársaság elnökének igazgatása alá tartozó Tájékoztatási és Tömegkommunikációs Ügynökség főosztályvezetője.