Robotok a kutyák ellen – rendhagyó agility-versenyt rendeztek

A „kutyaszabású” robotok egyelőre csak joystick segítségével, de teljesítették a pályát.

Furcsa verseny zajlott tegnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi kampuszán tegnap, számolt be róla az egyetem honlapján. Az Etológia Tanszék kutatói a világon elsőként kutyákat és robotokat eresztettek össze ügyességi pályán, persze nem csak szórakoztatásból. A kutatók célja az volt, hogy lássák, vajon hol tart a szociális robotok fejlesztése. Az első Magyar Kutya és Négylábú Robot Agility Versenyen a szakemberek a legújabb robotikai trendekről és azok társadalmi hatásairól is megosztották tudásukat.

A verseny során a Top Mancs Kutyaiskola és a Kutyával az Emberért Alapítvány színeiben öt kutya mutatta meg, milyen az, amikor kezdő, illetve világbajnokságot megjárt kutyák futnak az agilitypályán. A robotok versenyében a Bastion Group, az Infuze Robotics, a HUN-REN SZTAKI, az Óbudai Egyetem és a hazai csapat, vagyis az ELTE Etológia Tanszék négylábúi (illetve az őket joystickkel irányító fejlesztők) mérték össze ügyességüket. A versenyt Gácsi Márta, az Etológia Tanszék vezető kutatója vezette le, aki a gyakorlatot is jól ismerő kutyakiképző és agility versenybíró.

„Ezek a négylábú robotok részben kínai (Unitree), részben amerikai (Boston Dynamics) gyártásúak. A technológia nagyon előre mutató, és bár a gyártásban nem biztos, hogy versenytársak lehetünk, a felhasználás kérdésében, annak megállapításában, hogy miként válhatnak ezek az eszközök igazán értékessé, a magyar kutatók összefogása is sikeres lehet. A háttérként szolgáló tudományág, az etorobotika magyar találmány, a világon mi kezdtünk először azzal foglalkozni, hogy a technológiát hogyan lehet a viselkedéskutatás eredményeivel összekötni és sikeresen továbbfejleszteni” – mondta el Miklósi Ádám akadémikus, az ELTE Etológia Tanszék egyetemi tanára, az etorobotika tudományának megalapítója.

A rendezvényen díjazták a legjobb robotot és kutyát, és különdíjat kaptak az egyedi megoldást alkalmazók is, mint például a HUN-REN SZTAKI Macskafogó névre keresztelt robotja, amely ugrani ugyan nem tudott, átlépnie pedig nem mindig sikerült az ugróakadályokat, végül azonban fogta és eltette az útból az utolsó rudat.

De mégis mire jó?

Az ELTE Etológia Tanszéken 20 éve zajlanak etorobotikai kutatások az embereket segítő robotok ideális szociális viselkedésformáinak feltárására. „A világon elsőként szerveztünk kutya-robot akadályversenyt. Ma ezek a kisebb és nagyobb méretű robotok már képesek arra, hogy – igaz, emberi segítséggel, de – akár akadálypályákat is le tudjanak küzdeni” – mondta el a verseny hátteréről Miklósi Ádám.

A kutató hozzátette: „Nagyon sokszor azt kérdezik, amikor meglátnak egy ilyen négylábú robotot, hogy na jó, hát ez nagyon ügyes, aranyos, kedves, de igazából mire is jó?! És valóban, ez egy nagyon fontos kérdés, egyben komoly kihívás a mérnököknek, mert hiába zajlanak technológiai fejlesztések, ha nem konkrét funkciókra hozzuk létre őket. Pontosan azért találtuk ki ezt a vidám versenyhelyzetet a robotok számára, hogy felhívjuk a figyelmet a robotika jelenlegi korlátaira, és ösztönözzük a mérnököket, fejlesztőket a hasznos megoldásokra.”

Tudományos vita a robotokról és a viselkedésről

A verseny után a szakemberek az ELTE Harmonia termében rövid szakmai előadásokban összegezték a technológia jelenlegi helyzetét. Miklósi Ádám az etorobotikáról és a szociális robottá válásról beszélt, Botzheim János, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docense a robotikai fejlesztések limitációjáról tartott beszámolót, Körömi János az Infuze Robotics ügyvezető igazgatójaként a céges oldalt mutatta be. Majdik András, a HUN-REN SZTAKI tudományos munkatársa a négylábú robotok alkalmazásában a mesterséges tér–intelligencia kutatásokról számolt be.

A robotfejlesztés pszichológiai oldaláról is kaptunk tájékozódási pontokat: Csukonyi Csilla, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa azt a kérdést járta körül, vajon egy robot lehet-e társ. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés zárta Zsiros László Róbert, az Etológia Tanszék kutatójának vezetésével, ahol a középiskolásokból és szakmabeli kollégákból álló közönség kérdezhetett az előadóktól.

„Nagyon izgalmas, átmeneti korban élünk. Közös felelősségünk, hogy a társadalom mind jobban megismerje és megértse az új technológiákat” – mondta Körömi János.

Ez is érdekelhet:

• Karácsonyi csoda az Esztergomi Bazilikában – Ne hagyd ki!
• Ez az eldugott magyar templom különleges történetnek ad emléket

Kiemelt kép: depositphotos.com