Az ókori Egyiptom vagy Dél-Amerika piramisépítő kultúráiról híres, de egy új felfedezés szerint a világ legősibb ember által épített piramisa Indonéziában, a Gunung Padang nevű helyszínen található, és akár 25 000 évvel ezelőtt épülhetett. Eddig természetes dombnak hitték, ám kutatók szerint a teljes szerkezet emberi kéz munkája, amely több évezreden át tartó építkezések eredményeként jött létre.
A Gunung Padang Nyugat-Jáva tartomány Cianjur kerületében található. A megalitikus komplexum tetején szemkápráztató kőstruktúrák ülnek, de a helyszínt egészen 2018-ig természetes képződménynek tartották. Ekkor merült fel az elmélet, hogy az egész domb valójában mesterséges építmény, amely sokkal többet rejt magában, mint a felszínen látható kövek — írja az IFLS.
Ezt az elképzelést egy multidiszciplináris kutatócsoport vetette fel, amely 2011 és 2014 között három éven át vizsgálta a helyszínt. A kutatók friss eredményeiket egy részletes tanulmányban publikálták, amely szerint Gunung Padang nem természetes hegy, hanem a világ legrégebbi piramisa.
Több évezredes építkezés nyomai
A kutatók radiokarbonos kormeghatározást alkalmaztak, és a talajminták elemzése alapján azt találták, hogy a Gunung Padang építése több szakaszban zajlott, amelyek a paleolitikumig nyúlnak vissza. Az építkezés első szakaszának időpontját 25 000 és 14 000 év közé helyezik. A kutatás során földradart (GPR), elektromos ellenállás-tomográfiát (ERT) és szeizmikus tomográfiát (ST) használtak, hogy feltérképezzék a domb belső szerkezetét és építési folyamatát.
A kutatók hét különböző ponton végeztek magfúrásokat, amelyek alapján a dombot négy különálló szakaszban építették meg. Az első szakaszban, amelyet a kutatók „4-es egységnek” neveztek el, egy természetes lávadombot faragtak ki és alakítottak piramisszerű formává.
- 4-es egység (25 000–14 000 évvel ezelőtt): A domb eredetileg természetes lávadomb lehetett, amelyet aprólékosan formáltak át.
- 3-as egység (7900–6100 évvel ezelőtt): Oszlopos kövekből álló struktúrák, amelyek téglákhoz hasonlóan lettek elrendezve.
- 2-es egység (6000–5500 évvel ezelőtt): További építkezések történtek egy újabb építési fázis során.
- 1-es egység (2000–1100 évvel ezelőtt): A legutolsó szakaszban a felszíni struktúrák épültek meg, amelyeket ma is láthatunk.
Rejtett kamrák és szándékos eltemetés
A kutatás során a kutatók rejtett üregekre és kamrákra utaló jeleket is találtak a domb belsejében. Ezeket a területeket további terepmunkák során kell majd részletesebben feltárni. Érdekes módon a helyszín úgy tűnik, hogy szándékosan többször is el lett temetve, talán azért, hogy megőrizzék annak valódi mivoltát.
Paleolitikus építészek lenyűgöző tudása
A kutatók szerint Gunung Padang építői figyelemre méltó építészeti tudással rendelkeztek, amely megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az összetett építési technikák csak az agrárforradalom után, nagyjából 11 000 évvel ezelőtt jelentek meg. A paleolitikus emberek, akik a Gunung Padang első szakaszait megalkották, sokkal fejlettebb technikai képességekkel rendelkezhettek, mint korábban gondoltuk.
Viták és kihívások
Bár a tanulmány lenyűgöző képet fest a Gunung Padang piramisról, számos szakértő kétkedve fogadta az eredményeket. A kutatás módszertanát és következtetéseit kritika érte, és a publikáció visszavonásra került 2024 márciusában a módszertani hibák miatt. Ennek ellenére a Gunung Padang rejtélye továbbra is izgalmas téma marad, és újabb kutatásokra ösztönöz.
Gunung Padang nem csupán régészeti helyszín, hanem egy olyan titokzatos emlék, amely az emberiség történetének korai fejezeteit tárhatja fel. Akár mesterséges, akár természetes képződmény, a hegy továbbra is a múltunk lenyűgöző darabja marad, amely még sok kérdésre adhat választ.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A végbéldugókat eredetileg a fejfájás, pattanások és őrület kezelésére fejlesztették ki
Mik az világegyetem legfényesebb objektumai?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A nagymamám egész életében dohányzott, és 95 évet élt, de valójában ő a kivétel
Miért néztek ki az emberek idősebbnek régen?
A Gellért-hegy története: Kelta fellegvártól a csillagvizsgálóig
A csigatelegráf: Csigákkal telefonálni?
A Balaton titka: A legendás tengeralattjáró rejtélye
Mi történne, ha leásnánk a Föld középpontja felé?