Egy ógörög harcos korinthoszi sisakját árverezik Londonban
A korinthoszi sisakra bárki licitálhat, az árverezők komoly érdeklődésre számítanak.
Az ókori Görögországból származó ritka „korinthoszi” sisakot még ebben a hónapban árverésre bocsátanak Londonban. Az ilyen sisakok az ókori görög gyalogsági harcmodor ikonikus képviselői voltak, és az ókori világ jelképévé váltak.
A tárgyat árverésre bocsátó Apollo Art Auctions cég szerint a sisak bronzból készült, és Kr. e. 500 és 450 közé tehető, kikiáltási ára pedig 20 ezer font, közel tízmillió forint.
Mindennek a közepében
Az ilyen sisakokat, amelyek az arc nagy részét eltakarják, és csak a szem és a száj számára hagynak rést, korinthoszi sisaknak nevezik az ókori görög városállam, Korinthosz után. Korinthosz, az ókori (és modern) város a Peloponnészoszon, Görögország középső-déli részén. Az ókori város az Akrokorinthosz fellegvárának tövében fekszik – ez a csúcs 575 méterrel a tengerszint fölé emelkedik.
Az Akrokorinthosz mintegy 2,5 kilométerre délre fekszik a Korinthoszi-folyótól, amely a Peloponnészoszt köti össze Közép-Görögországgal, és amely a Szaroniki- és a Korinthoszi-öblöt is elválasztja egymástól. Az Akrokorinthosz fellegvára meredeken emelkedik az óváros fölé, és a Peloponnészoszra vezető szárazföldi útvonalat uralja, ami az ókorban nagy stratégiai és kereskedelmi jelentőséget adott Korinthosznak, írja a Britannica enciklopédia.
Az ókori Hellász városállamai. Kép: World History/ Megistias
Nem biztos, hogy a sisak tényleg korinthoszi
A város mind kultúrájáról, mind hadviseléséről híres volt, de nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez a stílus Korinthoszban alakult volna ki. Anthony Snodgrass, a Cambridge-i Egyetem régésze a „Arms and Armor of the Greeks” című könyvében azt írta, hogy ilyen sisakokat számos más ókori görög városállam, köztük Spárta harcosai is használtak.
A tárgy „egy ritka és kivételesen jó állapotban fennmaradt bronz görög sisak, amely valószínűleg egy spártai harcoshoz köthető, és bepillantást enged az ókori Görögország művészetébe és kézművességébe” – mondta Ivan Bonchev, az Apollo Art Auctions igazgatója a Live Science-nek küldött e-mailben.
A jól megőrzött korinthoszi sisakok ritkák, de számos régészeti lelőhelyen találtak már maradványokat belőlük. Ez a sisak várhatóan 60 és 90 ezer font közötti áron kel el; egy magángyűjtő nevében árverezik el, és az Art Loss Register megerősítette, hogy nem lopott vagy eltűnt – áll az aukciós oldal közleményében.
A korinthoszi sisakoknak hosszú múltjuk volt a görög hadviselésben. Snodgrass „Early Greek Armour And Weapons” című könyvében azt írta, hogy az ilyen stílusú sisakokat az i. e. hetedik században kezdték használni, és legalább az i. e. negyedik századig folyamatosan fejlesztették őket Görögországban.
Kép: PickPik Public Domain
Jellegzetes ikon
Sokukat lószőrből készült címerrel díszítették, és néhányat geometriai szimbólumokkal véstek fel vagy festettek meg. A görög művészet ábrázolja a harcosokat, akik a csaták között a fejük tetején hátrahajtott korinthoszi sisakot viselnek. Athénét, a stratégikus hadviselés ókori görög istennőjét és Athén védőjét gyakran ábrázolták így, annak ellenére, hogy Korinthosz és Athén ellenségek voltak a Kr. e. 431 és 404 közötti peloponnészoszi háború idején.
A korinthoszi sisakok egyes későbbi változatai mindkét oldalon lyukakkal rendelkeztek a fülek számára, hogy az őket viselő harcosok jobban halljanak. A Londonban ebben a hónapban árusított sisakon nincsenek ilyen füllyukak, de a korinthoszi sisak jellegzetes szemlyukai, orrvédője és szájnyílása megvan.
A szakértők szerint a korinthoszi sisakok korlátozták viselőjük perifériás látását, de ez a korlátozás talán nem számított az ókori görög hoplita hadviselésben, ahol a harcosok szorosan egymás mellett álltak egy „falanxban” vagy tömbben, pajzsukkal és lándzsájukkal előrefelé fordulva.
Piriklisz Deligiannisz görög történész szerint a rómaiak például az Itáliai-félsziget déli részén lévő görög gyarmatokkal való kapcsolataikból ismerhették a korinthoszi sisakokat. A római légionáriusok által használt sisakok azonban a gall sisakokon alapultak, és viszonylag nyitott, orrvédő nélküli arcfelülettel rendelkeztek, ami alkalmassá tehette őket a gyalogos hadviselés változatosabb római stílusú harcászatához.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Nero császár valóban végighegedülte Róma pusztulását?
Szabályszegés a kamerák előtt: így büntetnek a városi megfigyelőrendszerek
Átfogó KRESZ-reform készül, minden közlekedőt érinteni fog
Végleg eltűnt Balatonfüred vitatott „görög faluja”
A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg
Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép
