Az első dinoszauruszok maradványait valószínűleg sosem fogjuk megtalálni
Az első dinoszauruszok maradványai valószínűleg olyan helyeken rejtőznek, amelyek feltárása gyakorlatilag kivitelezhetetlen, derül ki a University College London és az Egyesült Királyság természettudományi múzeumának legújabb kutatásából.
A legidősebb, eddig felfedezett dinoszaurusz-fosszíliák körülbelül 230 millió évesek, és olyan lelőhelyekről származnak, amelyek egykor a késő paleozoikumi Pangea szuperkontinens déli részéhez, Gondwanához tartoztak. Ezek a példányok a családfák viszonylag távoli ágait képviselik, ami arra utal, hogy ezek az állatok évmilliókkal azelőtt fejlődhettek ki és terjedhettek el szerte a világon. További bonyodalmat okoz, hogy ugyanebből az időszakból a szuperkontinens északi részéről, Laurázsiából is kerültek elő dinoszauruszmaradványok, amelyek teljesen új megvilágításba helyezték az őstörténetüket, írja a Science Alert.
Ennek okán a paleontológusok egyre biztosabbak abban, hogy a dinoszauruszok valódi származási helyét még nem találták meg. Feltételezéseik szerint az első dinoszauruszok nyomai a Föld legnehezebben elérhető vidékein rejtőzhetnek. Az északi és déli félteke legkorábbi fosszíliái között hatalmas, fosszíliáktól mentes terület húzódik az Egyenlítő környékén. Gyakori tévhit, hogy ahol nem találtak még fosszíliákat, ott nem is éltek dinoszauruszok. Ez nem feltétlenül igaz, mivel fosszíliák kialakulásához rendkívül specifikus körülmények szükségesek. Például a lábnyomok is csak akkor őrződnek meg, ha a puha iszapban hagyott nyomokat homok tölti ki, amely később tömörödik. Az állati maradványoknál pedig kulcsfontosságú, hogy gyorsan befedje őket iszap vagy agyag, mielőtt teljesen lebomlanának.
Még ha tökéletes fosszíliák maradtak is meg, nem biztos, hogy a kutatók valaha megtalálják azokat, főleg nem a nehezen megközelíthető helyeken. Joel Heath, a University College London paleontológusa által vezetett tanulmány rávilágít arra, hogy az Amazonas és a Szahara területén végzett paleontológiai expedíciók ritkák és bonyolultak, még úgy is, hogy a kutatók szerint ezen régiók rejthetik a dinoszauruszok evolúciós történetének korai fejezeteit. A kutatók szerint a zord körülmények mellett a gazdasági tényezők, a gyarmati múlt öröksége és a politikai instabilitás is akadályozhatják a kutatómunkát ezeken a helyszíneken.
A kutatás során a dinoszauruszok evolúcióját visszafelé modellezték, figyelembe véve a meglévő fosszíliákat, a dinoszauruszok és rokonaik taxonómiai adatait, valamint az adott időszak földrajzi viszonyait. A kutatók három különböző evolúciós modellt vizsgáltak meg, amelyek az őshüllők családfájának különböző verzióin alapultak. Az egyik legvalószínűbb eredmény egy alacsony szélességi fokú gondwanai származási helyet mutatott ki, amelynek bizonyítékai az Amazonasban és a Szaharában rejlenek.
Heath szerint eddig sem Afrikában, sem Dél-Amerikában, Gondwana ezen részén nem találtak dinoszaurusz-fosszíliákat. Ez azonban valószínűleg azért van, mert a kutatók még nem akadtak rá a megfelelő kőzetekre, részben a nehezen elérhető helyszínek és a kutatási erőfeszítések hiánya miatt.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Fiktív államnak nevezte Ukrajnát Románia elnökjelöltje, és elmondta, hogy területeket szeretne elcsatolni
Pofonegyszerű eszközzel lehetne feltérképezni a Vénuszt
Világrekorder lett a Nemzeti összetartozás hídja
Miért felejtjük el az álmokat szinte azonnal ébredés után?
Az éghajlatváltozás a legnagyobb tavakat is eltűntetheti a bolygóról
Mikrobákat keresnek a Nemzetközi Űrállomás külsején