Furcsaságot észlelt a nemrég szolgálatba állt Einstein-szonda távcsöve

Az Einstein-szonda 2024 januárjában indult útjára, hogy többek között a röntgensugaras tranziens jelenségeket tanulmányozza.

Ezt a célt a Wide-field X-ray Telescope (WXT) nevű műszere teszi lehetővé, amely egyszerre egy akkora területet képes lefedni, amely 18 ezerszer nagyobb, mint a Hold látszólagos mérete, így nem meglepő, hogy a szonda alig két hónappal később már egy 17 perces, lágy röntgensugarakat kibocsátó jelenséget is észlelt. Az EP240315a névre keresztelt esemény egy gyors röntgensugaras tranziens (FXRT).

A Universe Today beszámolója szerint a WXT gyors és pontos megfigyeléseinek köszönhetően más távcsövek is azonnal folytathattak utánkövetést. Az első észlelés után alig egy órával az ATLAS rendszer optikai tartományban is rögzítette az eseményt, illetve további megfigyeléseket végeztek a hawaii Gemini Obszervatórium North óriástávcsövével és a chilei Very Large Telescope-pal, amelyekkel sikerült az esemény vöröseltolódását is mérni.

A mérésekből kiderült, hogy az EP240315a fénye 12,5 milliárd évet utazott, hogy elérjen hozzánk, emellett rádióhullámokat is sikerült detektálni az Australia Telescope Compact Array (ATCA) segítségével.

Az Einstein-szonda illusztrációja. China News Service/Wikimedia

A globális együttműködés pedig meghozta a gyümölcsét. A rádiómegfigyelések alapján az EP240315a egy gamma-kitöréshez (Gamma Ray Burst, GRB) kapcsolódik. Általában a gamma-kitörések előtt rövid röntgensugaras felvillanásokat észlelnek, de ezek többnyire csak néhány másodperccel előzik meg magát a kitörést. Ebben az esetben azonban a röntgensugarak hat perccel korábban jelentek meg, ami arra utal, hogy ezek a gamma-kitörések egy eddig nem ismert folyamat révén jönnek létre.

A kutatók szerint további adatokra van szükség ennek megértéséhez, amelyben az Einstein-szonda kulcsszerepet játszhat. Az ilyen korai, lágy röntgensugarakat eddig valószínűleg azért nem vettük észre, mert rendkívül halványak. Mivel a röntgensugarak fénye elhalványul, miközben több milliárd fényéven át utazik, csak egy olyan érzékeny műszer képes érzékelni, mint az Einstein-szonda.

A gamma-kitörések gyakoriságát és a WXT széles látómezejét figyelembe véve a kutatók arra számítanak, hogy a közeljövőben számos hasonló eseményt észlelhetnek. A globális obszervatóriumhálózat közreműködésével a gamma-kitörések megértése jelentős előrelépés előtt állhat.

Érdemes elolvasni:

• Rájöhettek, miért annyira különböző a Mars északi és déli féltekéje
• Furcsa, jeges csillagokat észleltek a Tejútrendszerben
• Egy, a közelünkben levő exobolygóról kiderült, hogy még soha sem láttak hozzá foghatót