Mikrobákat keresnek a Nemzetközi Űrállomás külsején

A legnagyobb űrbéli felfedezésekhez nem kell feltétlenül a távolba merednünk a Hubble vagy a James Webb segítségével, ugyanis könnyen lehet, hogy a felszíntől alig néhány száz kilométerre is szenzációs dolgokat találhatunk, például mikrobákat, amelyek a Nemzetközi Űrállomás külsején tapadtak meg.

Ezek az apró stopposok fontos információkkal szolgálhatnak az élet ellenálló képességéről, valamint arról, hogyan alkalmazkodnak a szélsőséges körülményekhez. Az ilyen mikrobák túlélési stratégiáinak megértése létfontosságú lehet a jövőbeli űrkutatások és a bolygóvédelmi intézkedések szempontjából, emellett kiemelten fontos annak biztosítása, hogy az emberi tevékenység során ne kerüljön földi mikrobiális szennyezés az űrbe, derül ki az Earth.com beszámolójából.

Képesek kibírni a mikroorganizmusok a világűr zord körülményeit?

A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) külső felületén zajló új mikroorganizmus-kutatás ezt a kérdést vizsgálja. A projekt célja, hogy mintákat vegyenek az űrállomás különböző területeiről, hogy kidderítsék, találhatók-e ott mikrobák, és ha igen, milyen mennyiségben. Az ilyen mikroorganizmusok vizsgálata nemcsak az alkalmazkodóképességükről nyújthat új ismereteket, hanem potenciális kockázatokat is feltárhat a jövőbeli mélyűri küldetések számára.

A Nemzetközi Űrállomás. Fotó: NASA/Crew of STS-132

Az űrhajósok űrséták során mintákat vesznek az űrállomás külső felületéről, főként a létfenntartó rendszerek szellőzőnyílásai környékéről. A kutatók arra kíváncsiak, hogy az űrállomás kibocsáthat-e mikroorganizmusokat a világűrbe, és ha igen, milyen típusúak, milyen mennyiségben fordulnak elő, valamint milyen távolságra juthatnak el. Az összegyűjtött minták elemzése nemcsak az egyes mikroorganizmusok azonosítását szolgálja, hanem azt is vizsgálja, milyen mechanizmusok segítik túlélésüket az űr zord körülményei között.

A kutatás egyik fő célja annak kiderítése, hogy ezek az apró élőlények milyen módon képesek ellenállni az űr szélsőséges viszonyainak. A kutatók tudni szeretnék, vajon rendelkezhetnek-e olyan tulajdonságokkal, amelyek segítenek az élet fennmaradásában a Holdon, vagy akár a Marson. A kísérlet különös figyelmet fordít az úgynevezett extremofil mikrobákra, amelyek rendkívüli ellenálló képességgel bírnak, és olyan környezetekben is képesek – vagy csak olyan környezetben képesek – fennmaradni, ahol az élet más formái nem. Ezek az élőlények nemcsak az űrkutatás, hanem például a gyógyszeripar és a mezőgazdaság számára is fontosak lehetnek.

A mikrobiális közösségeket már hosszú ideje figyelik az ISS fedélzetén, hiszen az űrhajósok egészségének megőrzése érdekében kulcsfontosságú a mikroorganizmusok jelenlétének nyomon követése. Az eddigi vizsgálatok során levegő- és felületi mintavételek segítségével a tudósok betekintést nyerhettek abba, hogyan változnak ezek a populációk a mikrogravitációs környezetben. Az új eszközök lehetővé teszik, hogy az űrhajósok már az űrben azonosítsák a mikrobiális törzseket, anélkül, hogy vissza kellene küldeniük a mintákat a Földre.

A Nemzetközi Űrállomás a kutatás helyszíne

A kutatások eddigi eredményei szerint a Nemzetközi Űrállomás viszonylag tiszta környezet, ám a mikroorganizmusok jelenléte elkerülhetetlen, mivel a folyamatos készletutánpótlás és az emberi jelenlét biztosítja folyamatos bejutásukat. A tanulmányok segíthetnek a jövőbeli mélyűri küldetések szennyeződésmentesítési eljárásainak továbbfejlesztésében, minimalizálva a biológiai szennyeződés kockázatát.

A jelenlegi küldetések során minden űrhajót és űrruhát szigorúan sterilizálnak annak érdekében, hogy a tudományos vizsgálatok hitelessége ne sérüljön, és hogy a földi mikrobák ne szennyezzék az idegen égitesteket. Azonban az emberek saját mikrobiomjukat is magukkal viszik, és ez folyamatosan új mikrobiális közösségeket alakít ki az űrhajók belső környezetében.

A kutatók egyik fő kérdése, hogy a jelenlegi sterilizálási eljárások mennyire hatékonyak hosszabb küldetések és ismételt űrséták esetén. Ennek megértése kulcsfontosságú, mivel a mikroorganizmusok szaporodása nemcsak az űrhajósok egészségére, hanem a küldetések sikerére is hatással lehet. Az új kutatások eredményei alapján esetleg módosításokra lehet szükség a jövőbeli űrhajók tervezése során, például az életfenntartó rendszerek anyaghasználatában, a levegőszűrési technológiákban vagy az űrruhák kialakításában.

A mikroorganizmusok viselkedésének megértése az űrben nagyon fontos ahhoz, hogy a jövőben garantálhassák az asztronauták egészségét és biztonságát a hosszú távú űrutazások során. Emellett a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy az emberi tevékenység ne juttasson földi mikrobákat idegen égitestekre, ahol akár az élet nyomai is megtalálhatók lehetnek.

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén zajló mikrobiológiai vizsgálatok hatalmas lehetőségeket rejtenek a tudomány számára. Ahogy a kutatók egyre mélyebbre ásnak ebben a mikroszkopikus világban, az űrbéli potyautasok tanulmányozása új dimenziót nyithat az élet ellenálló képességének megértésében, és akár az élet lehetőségeiről is új felismerésekhez vezethet a Földön túl.

Érdemes elolvasni:

• Az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot találták arra, hogy létezhet élet a Földön kívül is
• A kutatók a legősibb galaxisokat vizsgálták, de több lett a kérdés, mint ahány választ kaptak
• Furcsaságot észlelt a nemrég szolgálatba állt Einstein-szonda távcsöve