Egy 6 millió évvel ezelőtti szupernóva-robbanás felgyorsította az evolúciót Afrikában?

Egy új tanulmány szerint egy 2,5 millió évvel ezelőtti szupernóva-robbanás kozmikus sugárzása alapvető hatással lehetett a földi élet fejlődésére.

A kutatók szerint az afrikai Tanganyika-tóban élő vírusok ekkor egy rendkívül gyors evolúciós átalakuláson mentek keresztül, és lehetséges, hogy a változás összefüggésben állt a világűrből érkező intenzív sugárzással. Caitlyn Nojiri vezető szerző, a Kaliforniai Egyetem asztrofizikusa szerint „izgalmas dolog rájönni, hogy a tőlünk hatalmas távolságokra zajló kozmikus események milyen módon befolyásolhatják a Föld lakhatóságát és az élet fejlődését”.

A Kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyben található Tanganyika-tó a világ egyik legnagyobb édesvízi tava. A Live Science szerint az itt élő több mint 2 ezer faj fele sehol máshol nem fordul elő, ezért a térség a világ egyik legkülönlegesebb élőhelyének számít. A kutatók már korábban is feltételezték, hogy a tó ökoszisztémájának rendkívüli változatosságát egy külső tényező, például sugárzás is befolyásolhatta. Az űrből érkező nagy energiájú kozmikus sugarak bizonyítottan képesek DNS-károsodást okozni. Ezt már az űrhajósok sejtkárosodásánál is megfigyelték, de egyes kutatások szerint szerepet játszhattak az élet molekuláris struktúrájának kialakulásában is. Most pedig úgy tűnik, hogy egy 2,5 millió évvel ezelőtti szupernóva-robbanás valóban hatással lehetett a földi élővilágra.

Egy szupernóva-robbanás eredménye. Illusztráció: Pixabay.com

A kutatás során a tudósok az óceánfenékről gyűjtött mintákat elemezték, amelyekben jelentős mennyiségű vas-60 izotópot találtak, amely csak szupernóvák robbanásai során keletkezik. A radioaktív kormeghatározás szerint a minták két külön időszakra bonthatók, az egyik csoport körülbelül 6,5 millió évvel ezelőttre, a másik pedig 2,5 millió évvel ezelőttre tehető.

A szakemberek ezután szimulációval követték vissza a Naprendszer mozgását a Tejútrendszeren belül, és arra jutottak, hogy 6,5 millió évvel ezelőtt a Naprendszer áthaladt a Lokális Buborék nevű, alacsony sűrűségű csillagközi térségen, amelyet korábbi csillagrobbanások maradványai töltöttek meg. A 2,5 millió évvel ezelőtti vas-60 forrása azonban egy közeli szupernóva lehetett, amely vagy a Skorpió-Kentaur csillaghalmazban 460 fényévnyire, vagy a Tukán-Ingaóra csillagcsoportban 230 fényévnyire történt. A modellezések szerint egy ilyen közeli szupernóva akár 100 ezer éven át is bombázhatta a Földet kozmikus sugarakkal, amelyek áthatolhattak a légkörön, közvetlenül befolyásolva az élőlények DNS-ét. Ez pedig pont egybeesik a Tanganyika-tóban észlelt vírusok diverzitásának robbanásával, derül ki az Earth.com beszámolójából.

A Tanganyika-tó látképe. Illusztráció: depositphotos.com

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy az összefüggést nem bizonyították be, az időbeli egybeesés mindenesetre figyelemre méltó. Nojiri szerint „nem mondhatjuk biztosan, hogy a két esemény közvetlenül összefügg, de az időzítés mindenképpen érdekes. A vírusok diverzitásának hirtelen növekedése felveti annak lehetőségét, hogy a kozmikus események jelentősebb hatással lehettek az evolúcióra, mint korábban gondoltuk.”

A tanulmány új távlatokat nyit az asztrobiológia és az evolúciókutatás határterületein. Ha további kutatások megerősítik ezt az elméletet, az azt jelentheti, hogy a Föld élővilágának történetében az űrből érkező sugárzási események sokkal fontosabb szerepet játszottak, mint eddig feltételeztük.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat