Magyar királya is volt Madagaszkárnak

Benyovszky Móric, a kalandos életű magyar nemes, katona és felfedező története olyan izgalmas, hogy akár egy kalandregény lapjairól is származhatna. 1741-ben született a mai Szlovákia területén található Verbón (Vrbové), és élete során számos hihetetlen fordulatot élt át, melyek végül Madagaszkár trónjára repítették.

Már fiatalon kitűnt rendkívüli képességeivel és különleges nyelvérzékével, írja a WMN. A bécsi hadiiskolában tanult, ahol a magyar, szlovák, lengyel, német és latin mellett a francia nyelvet is elsajátította. Kalandos élete során később megtanult hollandul, angolul, oroszul, sőt még távol-keleti nyelveken is. Ez a nyelvtudás később kulcsfontosságúnak bizonyult kalandjai során.

Benyovszky Móric. Kiemelt kép: Országos Széchenyi Könyvtár

Gyerekként már háborúban harcolt

Benyovszky gyerekként részt vett a hétéves háborúban, ahol bátorságával és stratégiai érzékével tűnt ki. Apja halála után azonban családi viszályba keveredett, ami életének első nagy fordulatát hozta el. Miután Mária Terézia megfosztotta grófi címétől és kiutasította Magyarországról, Lengyelországba menekült. Itt nem csak menedéket talált, de új célt is: bekapcsolódott az 1767-es oroszellenes felkelésbe, ami azonban végzetes következményekkel járt számára.

Az oroszok elfogták és Szibériába száműzték, ami sokak számára a vég kezdetét jelentette volna. Benyovszky azonban a legnehezebb körülmények között is képes volt a dolgok jó oldalát látni. A Kamcsatkán töltött fogsága alatt nem tétlenkedett: feltérképezte a területet, kapcsolatokat épített, és 1771-ben sikeres lázadást szervezett. Társaival együtt megszökött, és egy hihetetlen tengeri utazás során – Tajvanon és Makaón keresztül – végül Franciaországba jutott.

Benyovszky mint Madagaszkár királya

Kalandjai és intelligenciája felkeltették XV. Lajos francia király figyelmét, aki 1774-ben megbízta Benyovszkyt, hogy utazzon Madagaszkárra és alapítson ott francia gyarmatot. Ez a megbízás azonban váratlan fordulatot vett: Benyovszky nem csak a franciák érdekeit képviselte, de a helyi lakosság szívét is meghódította.

Madagaszkáron Benyovszky olyan fejlesztéseket vezetett be, amelyek jelentősen javították a helyiek életkörülményeit. Útépítés, mocsarak lecsapolása és az oktatás megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Munkája és karizmatikus személyisége olyan népszerűvé tette, hogy 1776-ban a madagaszkári törzsek vezetői királlyá választották. Ez a cím nem csak szimbolikus volt: Benyovszky valódi hatalommal rendelkezett és komoly tervei voltak a sziget modernizálására.

Története tragikus véget ért

Sajnos a francia udvar nem nézte jó szemmel Benyovszky sikereit és növekvő hatalmát. Intrikák és politikai nyomás hatására hamarosan el kellett hagynia a szigetet. De Benyovszky nem adta fel álmait: rövid európai kitérő után 1785-ben amerikai támogatással tért vissza Madagaszkárra, hogy folytassa munkáját. Ez a visszatérés azonban tragédiába torkollott: a rivális francia erők 1786-ban támadást indítottak ellene, és május 23-án egy ütközetben életét vesztette.

Benyovszky Móric kalandos élete számos művészt megihletett az évszázadok során. Jókai Mór regényt írt róla, de musical és tévésorozat is készült a történetéből. Bár uralkodása rövid ideig tartott, Madagaszkáron ma is tisztelettel emlékeznek a magyar királyra, aki sokat tett a sziget fejlődéséért. Története példaként szolgál arra, hogy a bátorság, a kitartás és a víziók milyen messzire repíthetnek egy embert – akár egy távoli sziget trónjáig is.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat