Az 1930-as évek végén és a második világháború alatt Japán biológiai hadviselési kísérleteket folytatott egy titkos katonai egység, az 731-es alakulat keretében. A kínai Manzsúriában működő egység brutális emberkísérleteket végzett, amelyek során számtalan ártatlan ember esett áldozatul. Ezek a kísérletek az egyik legsötétebb fejezetet jelentik a modern hadtörténelemben.
A biológiai fegyverek kutatását Ishi Shiro, egy ambiciózus és kegyetlen japán katonaorvos indította el. 1932-ben a japán hadsereg támogatásával létrehozta az Epidémiás Megelőző Intézetet, amely valójában biológiai fegyverek fejlesztésére specializálódott. Kísérleteit először kisebb léptékben végezte, ám a Manzsúria elfoglalása után lehetősége nyílt egy nagyszabású kutatóközpont felállítására — számolt be róla a fern.
731-es alakulat: A halál laboratóriuma
1936-ban Hirohito császár személyes jóváhagyásával létrehozták a 731-es alakulat-et, amely Pingfangban, Kína északkeleti részén működött. A komplexum hatalmas létesítményeket foglalt magában, beleértve laboratóriumokat, börtönöket, boncteremeket és fegyvergyártó üzemeket. Az itt végzett kísérletek célja a biológiai fegyverek hatékonyságának növelése volt.
Emberkísérletek és halálos biológiai fegyverek
A 731-es alakulat kutatói emberkísérleteket végeztek kínai, koreai, mongol és szovjet foglyokon, valamint civil lakosságon. Ezek a kísérletek magukban foglalták:
- Fertőzések terjesztését: a rabokat szándékosan megfertőzték pestissel, kolerával, lépfene-baktériumokkal és tífusszal.
- Élve boncolást (viviszekciót): az alanyokat érzéstelenítés nélkül boncolták fel, hogy megfigyeljék a betegségek hatásait.
- Fagyási kísérleteket: a rabokat szélsőséges hidegnek tették ki, hogy tanulmányozzák a fagyás hatásait.
- Nyomáskamrák tesztelését: a foglyokat extrém nyomásnak tették ki, hogy lássák, meddig bírják.
- Biológiai bombák tesztelését: a 731-es alakulat baktériumokkal fertőzött bombákat vetett be kínai falvak ellen, tömeges járványokat idézve elő.
A háború vége és a felelősségre vonás elmaradása
A második világháború végén, 1945-ben Japán veresége elkerülhetetlenné vált. A 731-es alakulat tagjai ekkor megsemmisítették az intézményt és a bizonyítékokat, rengeteg rabot kivégeztek, hogy ne maradjanak tanúk.
Bár a szövetségesek tudomást szereztek a szörnyű kísérletekről, az Egyesült Államok mentességet biztosított Ishi Shiro és társai számára a hadbírósági felelősségre vonás elkerülése érdekében. Az USA ugyanis érdeklődött a biológiai hadviseléssel kapcsolatos japán kutatások iránt, és cserébe felhasználta a 731-es alakulat által szerzett adatokat saját katonai céljaira.
A történelmi igazságtétel késlekedése
A háborús bűncselekmények ellenére a 731-es alakulat tagjai közül senkit sem ítéltek el a tokiói perben, ellentétben a náci háborús bűnösökkel. Sőt, sokan sikeres karriert futottak be Japánban:
- Egyesek a japán orvosi egyetemek vezetői lettek.
- Mások a gyógyszeripar kulcsszereplőivé váltak.
- Politikai és katonai pozíciókat töltöttek be Japánban.
Csak 2002-ben ismerte el hivatalosan a tokiói bíróság, hogy Japán biológiai hadviselést folytatott a második világháború alatt, de ennek nem volt jogi következménye.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Göncz Árpád 1990-ben kegyelmet adott egy gyermekgyilkosnak
Öt alkalom a Hunyadi János életében, amikor másképpen alakulhatott volna a magyar történelem
