731-es alakulat a Japán Császári hadsereg legkegyetlenebb egysége

Az 1930-as évek végén és a második világháború alatt Japán biológiai hadviselési kísérleteket folytatott egy titkos katonai egység, az 731-es alakulat keretében. A kínai Manzsúriában működő egység brutális emberkísérleteket végzett, amelyek során számtalan ártatlan ember esett áldozatul. Ezek a kísérletek az egyik legsötétebb fejezetet jelentik a modern hadtörténelemben.

A biológiai fegyverek kutatását Ishi Shiro, egy ambiciózus és kegyetlen japán katonaorvos indította el. 1932-ben a japán hadsereg támogatásával létrehozta az Epidémiás Megelőző Intézetet, amely valójában biológiai fegyverek fejlesztésére specializálódott. Kísérleteit először kisebb léptékben végezte, ám a Manzsúria elfoglalása után lehetősége nyílt egy nagyszabású kutatóközpont felállítására — számolt be róla a fern.

731-es alakulat: A halál laboratóriuma

1936-ban Hirohito császár személyes jóváhagyásával létrehozták a 731-es alakulat-et, amely Pingfangban, Kína északkeleti részén működött. A komplexum hatalmas létesítményeket foglalt magában, beleértve laboratóriumokat, börtönöket, boncteremeket és fegyvergyártó üzemeket. Az itt végzett kísérletek célja a biológiai fegyverek hatékonyságának növelése volt.

Emberkísérletek és halálos biológiai fegyverek

A 731-es alakulat kutatói emberkísérleteket végeztek kínai, koreai, mongol és szovjet foglyokon, valamint civil lakosságon. Ezek a kísérletek magukban foglalták:

• Fertőzések terjesztését: a rabokat szándékosan megfertőzték pestissel, kolerával, lépfene-baktériumokkal és tífusszal.
• Élve boncolást (viviszekciót): az alanyokat érzéstelenítés nélkül boncolták fel, hogy megfigyeljék a betegségek hatásait.
• Fagyási kísérleteket: a rabokat szélsőséges hidegnek tették ki, hogy tanulmányozzák a fagyás hatásait.
• Nyomáskamrák tesztelését: a foglyokat extrém nyomásnak tették ki, hogy lássák, meddig bírják.
• Biológiai bombák tesztelését: a 731-es alakulat baktériumokkal fertőzött bombákat vetett be kínai falvak ellen, tömeges járványokat idézve elő.

A háború vége és a felelősségre vonás elmaradása

A második világháború végén, 1945-ben Japán veresége elkerülhetetlenné vált. A 731-es alakulat tagjai ekkor megsemmisítették az intézményt és a bizonyítékokat, rengeteg rabot kivégeztek, hogy ne maradjanak tanúk.

Bár a szövetségesek tudomást szereztek a szörnyű kísérletekről, az Egyesült Államok mentességet biztosított Ishi Shiro és társai számára a hadbírósági felelősségre vonás elkerülése érdekében. Az USA ugyanis érdeklődött a biológiai hadviseléssel kapcsolatos japán kutatások iránt, és cserébe felhasználta a 731-es alakulat által szerzett adatokat saját katonai céljaira.

A történelmi igazságtétel késlekedése

A háborús bűncselekmények ellenére a 731-es alakulat tagjai közül senkit sem ítéltek el a tokiói perben, ellentétben a náci háborús bűnösökkel. Sőt, sokan sikeres karriert futottak be Japánban:

• Egyesek a japán orvosi egyetemek vezetői lettek.
• Mások a gyógyszeripar kulcsszereplőivé váltak.
• Politikai és katonai pozíciókat töltöttek be Japánban.

Csak 2002-ben ismerte el hivatalosan a tokiói bíróság, hogy Japán biológiai hadviselést folytatott a második világháború alatt, de ennek nem volt jogi következménye.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Göncz Árpád 1990-ben kegyelmet adott egy gyermekgyilkosnak
Öt alkalom a Hunyadi János életében, amikor másképpen alakulhatott volna a magyar történelem