Hitler elleni merényletek: Miért bukott el mindegyik?

Adolf Hitler ellen közel 40 dokumentált merényletet követtek el, de mindegyik kudarcba fulladt. Az egyik legismertebb ilyen kísérlet 1939-ben történt, amikor Georg Elser német ács bombát rejtett el egy müncheni sörház oszlopában, ahol Hitler beszédet mondott. A bomba 9:20-kor robbant, pontosan úgy, ahogy Elser tervezte. A robbanás következtében nyolc ember meghalt, 63-an megsérültek, de Hitler nem volt köztük – váratlanul korábban távozott, így megmenekült.

Az egyik legmerészebb és legjobban megszervezett merénylet 1944. július 20-án történt. Claus von Stauffenberg, a német hadsereg ezredese, bomba elhelyezésével próbálta megölni Hitlert egy haditanácskozáson. A bomba felrobbant, négy ember meghalt, Hitler azonban csodával határos módon életben maradt. A táskát, amelyben a bomba volt, egy másik tiszt véletlenül egy vastag asztalláb mögé tolta, így az tompította a robbanás erejét. A merénylet és a puccskísérlet kudarcát követően Stauffenberget és társait még aznap este kivégezték — számolt be róla a fern.

Miért volt Hitler „szerencsés”?

A sikertelen merényletek sorozata sokakat arra késztetett, hogy Hitler különleges szerencséjében vagy végzetes védelemben higgyen, de valójában számos más tényező játszott közre:

1. Szokatlan időzítések: Hitler gyakran váratlanul megváltoztatta a programját, előbb vagy később érkezett a találkozókra.
2. Szigorú biztonsági intézkedések: Hitler rendelkezett egy különleges biztonsági szolgálattal, amely minden helyszínt átvizsgált, mielőtt megérkezett.
3. Bizalmi kör és testőrség: Folyamatosan védték saját testőrei, az SS és a Gestapo emberei.
4. Véletlen események: Többször előfordult, hogy technikai hibák vagy a merénylők utolsó pillanatban történt változtatásai mentették meg az életét.

Mi lett volna, ha sikerül?

A történészek évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy milyen következményekkel járt volna egy sikeres merénylet. Egyesek szerint Hitler halála nem feltétlenül változtatta volna meg a háború végkimenetelét, mivel a náci rezsim más vezetői tovább irányíthatták volna Németországot. Mások úgy vélik, hogy egy korábbi merénylet esetén a háború gyorsabban véget érhetett volna, és milliók életét menthette volna meg.

Bár a történelem nem ismeri a „mi lett volna, ha” kérdésre adott válaszokat, az biztos, hogy Hitler elleni merényletek örökre megmaradnak a világtörténelem egyik legérdekesebb és legtragikusabb fejezeteiként.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Göncz Árpád 1990-ben kegyelmet adott egy gyermekgyilkosnak
Öt alkalom a Hunyadi János életében, amikor másképpen alakulhatott volna a magyar történelem