Türk Államok Szervezetének főtitkárával, Kubanychbek Omuralievvel készült interjú: eredmények, növekedés és Magyarország szerepe

A Türk Államok Szervezete (OTS – Organization of Turkic States), amelynek székhelye a törökországi Isztambulban található, 15 éve működik, és teljes jogú kormányközi szervezetként nemzetközi elismerést szerzett. Keretein belül számos projektet hajtanak végre a tagállamok közötti együttműködés erősítése érdekében. Egy interjúban Omuraliev úr megosztotta értékelését a szervezet legfontosabb kezdeményezéseiről, eredményeiről, jövőbeli kilátásairól és más kulcsfontosságú kérdésekről.

Tavaly volt a 15. évfordulója a nakhcsiváni megállapodásnak, a Türk Államok Szervezetét megalapozó kulcsfontosságú dokumentumnak. Hogyan fejlődött a szervezet az évek során?

Omuraliev: A Türk Államok Szervezetének fejlődése valóban figyelemre méltó folyamat volt, amely tükrözi a tagállamok közös törekvéseit és jövőképét. Bár a 2009-es nakhcsiváni megállapodás hivatalosan a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának megalakulását jelentette, a türk együttműködés gyökerei sokkal messzebbre nyúlnak. Az 1990-es évek elején tartották a türk nyelvű államok vezetőinek első csúcstalálkozóit. Ezek a csúcstalálkozók jelképezték nemzeteink közös elhatározását, hogy egyesüljenek, elősegítsék a kölcsönös megértést, és keretet teremtsenek a különböző területeken való együttműködéshez. Ez az egységtudat vezetett a 2009-es nakhcsiváni megállapodás mérföldkőnek számító aláírásához, amikor Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország vezetői találkoztak Nakhcsivánban (Azerbajdzsán), és megállapodtak a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának létrehozásáról. A 2021-es isztambuli csúcstalálkozón a Türk Tanács átalakult a Türk Államok Szervezetévé, és teljes jogú nemzetközi struktúrává vált. A kezdetben négy alapító országot tömörítő szervezet az évek során összesen kilenc taggal és megfigyelővel bővült, köztük Magyarországgal megfigyelőként. Ez a szélesebb körű részvétel az OTS-nek nagyobb befolyást biztosít a regionális és globális színtéren.

Az OTS fejlődésének egyik kulcseleme a tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatokban bekövetkezett változás, amelyek most már az OTS-tagság közös identitásában gyökereznek. Az együttműködésnek ez az új megközelítése a „testvériség” szellemét hangsúlyozza, amely erősíti kötelékeinket és gazdagítja a nemzetek közötti partnerséget. Ma az OTS több mint 35 területen tevékenykedik, olyan különböző témákban, mint a külpolitika, a kereskedelem, az energia, a zöld gazdaság, a digitalizáció, az űrkutatás és a mesterséges intelligencia. Viszonylag rövid története ellenére az OTS máris jelentős szereplővé vált, nemcsak a régióban, hanem a globális színtéren is.

2011 óta folyamatosan tartunk vezetői csúcstalálkozókat, ahol a kereskedelemtől és a gazdasági együttműködéstől kezdve az oktatáson és a kultúrán át a szociálpolitikáig számos kérdésben sarkalatos döntések születnek. Az elmúlt években ezeket a hivatalos csúcstalálkozókat informális találkozók egészítették ki, amelyek tovább ösztönzik a szorosabb párbeszédet és a stratégiai együttműködést. Ami igazán megkülönbözteti az OTS-t, az az, hogy nem pusztán a gazdasági együttműködés, a kereskedelem vagy a regionális integráció platformja. Sokkal mélyebb kötelékre épül, amely a nemzeteket összekötő évszázados közös történelemben, közös nyelvben, kulturális örökségben és tartós hagyományokban gyökerezik. Az OTS több mint egy stratégiai szövetség; ez egy testvériség, amely a bizalomra, a szolidaritásra és a közös jövőképre épül.

Említette a vezetők csúcstalálkozóit. Tudna többet mondani a közelmúltban Biskekben tartott csúcstalálkozóról és annak legfontosabb eredményeiről?

Omuraliev: A 11. Biskeki Csúcstalálkozó, amelynek témája „A türk világ megerősítése: Gazdasági integráció, fenntartható fejlődés, digitális jövő és biztonság mindenkinek” címmel közvetlenül a mai kihívásokkal foglalkozott, és stratégiai prioritásokat határozott meg a türk világ számára.

Fotó: Türk Államok Szervezete

A csúcstalálkozó egyik legjelentősebb eredménye a Biskeki Nyilatkozat elfogadása volt, amely meghatározza a jövőbeli együttműködés kulcsfontosságú területeit. Ez a dokumentum olyan kulcsfontosságú területekre terjed ki, mint a gazdaság, a digitális átalakulás, a környezeti fenntarthatóság és a biztonság, miközben konkrét mechanizmusokat vázol fel közös céljaink eléréséhez. A csúcstalálkozón aláírt stratégiai megállapodások azt ígérik, hogy átalakítják a régió gazdasági és technológiai környezetét. Kiemelendő a digitális gazdaságról szóló partnerségi megállapodás (DEPA) a digitális kereskedelem és az elektronikus interakciók biztosítása érdekében, a katasztrófák összehangolt elhárítását célzó polgári védelmi mechanizmusról szóló megállapodás, valamint az űrtevékenységekkel kapcsolatos tevékenységekről szóló egyetértési megállapodás az űrtechnológiai együttműködés előmozdítása érdekében. Egy másik fontos megállapodás a Türk Zöld Pénzügyi Tanács létrehozása volt, amely megnyitja az utat a fenntartható növekedés és gazdaságaink digitális átalakulásának felgyorsítása előtt. A türk államok központi (nemzeti) bankjainak tanácsának létrehozása egy másik fontos előrelépés, amely megerősíti a pénzügyi együttműködést a régióban. Ezen túlmenően, a “Türk Zöld jövőkép: Egység a fenntartható jövőért” dokumentumot írták alá, amely megalapozza az egységes környezetvédelmi politikát.

Biskek 2025-re elnyerte a türk világ digitális fővárosa címet is, amely a várost a digitalizációval kapcsolatos kulcsfontosságú nemzetközi találkozók és események központi központjává teszi, megerősítve a türk országok technológiai fejlődésre irányuló közös törekvéseit.

Emellett két fontos dokumentumot írtunk alá – a “Türk világ chartáját » és az «OTS állandó képviselőinek szabályzatát ”, amelyek megerősítik intézményi struktúránkat, és megteremtik a feltételeket együttműködésünk hatékony és összehangolt folytatásához. Vezetőink, külügyminisztereink és ágazati minisztereink összesen 16 különböző megállapodást, határozatot és jegyzőkönyvet írtak alá és fogadtak el különböző területeken, amelyek mind a tagországaink közötti integráció és együttműködés fokozását célozzák.

A csúcstalálkozó különösen jelentős pillanata volt a „A türk világ legfelsőbb rendjének” átadása Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. Ez a rangos kitüntetés a Magyarország és a türk államok közötti többdimenziós együttműködés előmozdításához való kiemelkedő hozzájárulását, valamint az OTS iránti rendíthetetlen támogatását ismerte el. Elismerést kapott Magyarországnak az OTS együttműködés jövőjének alakításában betöltött növekvő szerepe is, amely a gazdasági és politikai kapcsolatokon túl kulturális és történelmi kapcsolatokra is kiterjed.

Fotó: Türk Államok Szervezete

Hogyan értékeli a tagállamok közötti gazdasági együttműködés jelenlegi helyzetét? Milyen kulcsfontosságú kezdeményezések és projektek irányulnak az OTS-en belül a kereskedelem bővítésére, a regionális integráció erősítésére és a gazdasági együttműködés javítására?

Omuraliev: A Türk Államok Szervezetének tagállamai közötti gazdasági együttműködés a türk világ általános integrációjának és együttműködésének lényeges és dinamikus aspektusa. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok előmozdítására, a belső kereskedelem növelésére és a gazdaságok diverzifikálására irányuló erőfeszítések a kis- és középvállalkozásokon (kkv-k) keresztül szilárd alapot biztosítottak a hosszú távú növekedéshez és fejlődéshez.

Az olyan stratégiai keretek, mint a “Türk világ jövőképe – 2040 » és a «2022-2026-os OTS stratégia ” döntő szerepet játszanak ezen erőfeszítések irányításában és annak biztosításában, hogy a hosszú távú, fenntartható gazdasági együttműködés irányába haladjunk.

Az együttműködés fokozására létrehozott egyik fő mechanizmusunk a Türk Kereskedelmi és Iparkamara (TCCI) , amely kulcsfontosságú platformként működik az üzleti kapcsolatok erősítése érdekében tagállamaink között.

Emellett a Türk Befektetési Alap (TIF ) egy másik mérföldkő. A kezdetben 500 millió dolláros tőkével indított alap mára 600 millió dollárra nőtt, és támogatja a kölcsönös befektetéseket, az innovációt és a vállalkozói szellem ápolását, különösen a kkv-k körében.

Egy másik jelentős fejlesztés a Kereskedelemkönnyítési Bizottság (TFC ), amely a kereskedelmi folyamatok ésszerűsítésén, az akadályok felszámolásán és a régió általános üzleti környezetének javításán dolgozik.

Bár a kereskedelem bővítésének lehetőségei óriásiak a régiónkban – tekintettel stratégiai helyzetére Kelet és Nyugat, Észak és Dél kereszteződésében -, még mindig vannak leküzdendő akadályok. Jelenleg az OTS-tagállamok a 12. helyen állnak a világranglistán a teljes GDP tekintetében, a külkereskedelem együttes volumene pedig 860 milliárd dollár. Az OTS-en belüli kereskedelem azonban jelenleg ennek csupán 5%-át, azaz mintegy 42,3 milliárd dollárt tesz ki. Néhány évvel ezelőtt ez az arány még csak 3% volt, tehát biztató növekedést tapasztalunk. Most az a célunk, hogy ezt az arányt minél gyorsabban 10%-ra növeljük. Ennek eléréséhez a legfontosabb akadályokat kell elhárítanunk, különösen a szállítás és a logisztika terén. Aktív munka folyik ebben az irányban, az ENSZ és a Nemzetközi Közúti Közlekedési Unió hosszú távú projekteket hajt végre. Az egyik legjelentősebb fejlemény a Kaszpi-tengeren átívelő nemzetközi kelet-nyugati középső folyosó – más néven Középső folyosó – növekvő jelentősége. A tagállamainkon áthaladó folyosó páratlan előnyöket kínál. 2000 kilométerrel rövidebb, mint az északi folyosó, és a tengeri útvonalaknál háromszor gyorsabban – mindössze 15 nap alatt – szállíthat árut Kínából Európába. A Középső Folyosó mentén végrehajtott infrastrukturális fejlesztések 2030-ra várhatóan megháromszorozzák a szállított rakomány mennyiségét, és elérik a 11 millió tonnát. E folyosó létfontosságú eleme a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasúti projekt, amely jelentősen csökkenteni fogja a tranzit távolságokat, és évente akár 15 millió tonna áru szállítására is képes.

Jelentős előrelépéseket tettünk a közlekedési és vámügyi együttműködés terén is. Az olyan megállapodások, mint az egyszerűsített vámfolyosó, a nemzetközi kombinált árufuvarozás, valamint az olyan digitalizációs kezdeményezések, mint az E-Permit, az E-CMR és az E-TIR segítenek a logisztika racionalizálásában és a kereskedelem hatékonyságának növelésében. Mindezek az erőfeszítések hozzájárulnak a regionális gazdasági integráció elmélyítésére és a tagállamok közötti kereskedelmi forgalom javítására irányuló tágabb célunkhoz.

Röviden kitérne más fontos kezdeményezésekre is, például az oktatás, a kultúra és az idegenforgalom területén?

Omuraliev: Az oktatás és a kultúra szintén nagyon fontos szervezetünk számára. Ennek egyik nagyszerű példája a Türk Egyetemek Uniója, amely több mint 100 egyetemet tömörít, köztük a magyarországi Szegedi Egyetemet. Alig várjuk, hogy bővítsük ezt a hálózatot, és reméljük, hogy még több magyar egyetem csatlakozik az unióhoz. Ez az együttműködés nemcsak a hallgatói és oktatói cseréket könnyíti meg, hanem segít a közös oktatási standardok megvalósításában is, elősegítve a közös tudományos környezet kialakulását országaink között.

Emellett a Nomád Világjátékok különleges helyet foglalnak el szervezetünkben. Ezeket a játékokat először Kirgizisztán kezdeményezte 2012-ben, és mára kultúránk globális ünnepévé nőtte ki magát. A legutóbbi, Kazahsztánban megrendezett játékok sikeresek voltak, és most már alig várjuk, hogy 2026-ban Kirgizisztánban megrendezzék a 6. Nomád Világjátékokat. Itt írtunk a kazahsztáni eseményről: Az 5. Nomád Világjátékokon is bizonyságot tettünk arról, hogy a steppei nomádok utódai vagyunk

A turizmus egy másik fontos terület. Az olyan projektek, mint a Türk Selyemút és a Tabarruk Ziyarat összehozzák nemzeteink kulturális örökségét, míg a „Türk Világ Turisztikai Fővárosa ” program a tagállamaink és megfigyelőink városait emeli ki. Az e területen tett erőfeszítéseinket nemzetközileg is elismerték, és többoldalú innovatív kezdeményezéseinkért elnyertük a World Tourism Leader 2024 díjat. A téli turizmus iránt is egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk. A Türk Síközpontok Uniójának létrehozása fontos lépés volt a természeti tájainkban rejlő lehetőségek felszabadításában. Február 18-án Üzbegisztán adott otthont az Amirsoy üdülőhelyen az első Türk Sí Kupának, amelyen az összes OTS-tagország síközpontja részt vett.

Milyen lépéseket tesz az OTS nemzetközi befolyásának erősítése és a globális szervezetekkel való együttműködés bővítése érdekében?

Omuraliev: A Türk Államok Szervezete az elmúlt években jelentősen bővítette nemzetközi együttműködését. Államfőink utasításait követve sikeresen alakítottunk ki kölcsönhatásokat a genfi, bécsi, brüsszeli, párizsi és New York-i székhelyű nemzetközi szervezetekkel, valamint azok regionális irodáival.

A Titkárság célzott munkaterveket és egyetértési megállapodásokat dolgozott ki és írt alá kulcsfontosságú nemzetközi szervezetekkel, köztük olyan ENSZ-intézményekkel, mint az UN-Habitat, a WHO, a FAO és az UNIDO. Nevezetesen, egyetértési nyilatkozatot írtunk alá az UN-Habitat-tal a városfejlesztés és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében, valamint közös nyilatkozatot az UNIDO-val a tiszta energiára és a fenntarthatóságra összpontosítva. Emellett a WHO-val közösen kidolgozott 2024-2025-ös cselekvési terv irányítja a vészhelyzetekre való felkészültség javítására, az egészségügyi rendszerek megerősítésére és a jólét előmozdítására irányuló együttműködésünket az egész régióban.

Más nemzetközi szervezetekkel, például az EBESZ-szel, az ÖET-szel, az ÖET-szel, az OIC-vel, az ECO-val, az ASEAN-nal, az OECD-vel és az Afrikai Unióval folytatott együttműködésünk nemcsak politikai potenciálunkat és láthatóságunkat erősítette, hanem diplomáciai befolyásunkat, gazdasági ellenálló képességünket és globális összekapcsolhatóságunkat is növelte. Ez az átfogó megközelítés létfontosságú a közös kihívások kezelésében és a közös érdekek előmozdításában.

Továbbá, hogy küldetésünket és értékeinket a nyilvános diplomácián keresztül népszerűsítsük, együttműködtünk az ENSZ genfi irodájával, hogy 2024 áprilisában megszervezzük a „türk hetet”. Ez az esemény a türk együttműködést mutatta be a nemzetközi színtéren, és számos tevékenységet tartott más türk együttműködési szervezetekkel együtt, hogy növelje láthatóságunkat. E kezdeményezés sikerére építve most arra készülünk, hogy más nemzetközi fővárosokban is megrendezzük a „türk hetet”.

Magyarország az egyetlen európai ország, amely megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében. Hogyan értékeli az OTS-ben betöltött szerepét, és milyen lehetőségeket nyit ez az együttműködésre?

Omuraliev: Magyarország a 2018-as, kirgizisztáni Csolpon-Atában tartott csúcstalálkozón elsőként kapott megfigyelői státuszt az OTS-ben. A csatlakozás óta Magyarország kulcsfontosságú és megbízható partnerré vált, aktívan támogatja az OTS kezdeményezéseit és hozzájárul a többoldalú együttműködés fejlesztéséhez. Megfigyelői tagságát követően Magyarország nagy hangsúlyt fektetett a türk országokkal való kapcsolatainak korszerűsítésére, és stratégiai szintre emelte együttműködését valamennyi taggal. A közelmúltban megnyitotta nagykövetségét Biskekben és Taskentben, és immár az összes OTS-tagország fővárosában rendelkezik képviselettel.

Magyarország OTS elkötelezettségének egyik legszimbolikusabb mérföldköve az OTS budapesti képviseleti irodájának megnyitása volt. Ez jelentős lépést jelentett a türk államok és Európa közötti kapcsolatok elmélyítésében, megerősítve Magyarország egyedülálló pozícióját, mint híd e régiók között.

Fotó: Türk Államok Szervezete

Magyarország jelentős szerepet játszik az OTS környezetvédelmi projektjeiben is. Az OTS Budapesti Irodája alatt működő OTS Aszálymegelőzési Intézet létrehozása a regionális együttműködés erősítését célozza a magyarországi szakértelem és erőforrások felhasználásával, az OTS tagállamokkal együtt. Ez az intézet a törökországi aszály okozta sürgető kihívások kezelésére, az aszálymegelőzési stratégiák kidolgozására és a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok előmozdítására összpontosít.

Az Európai Unió tagjaként Magyarország döntő szerepet játszik az OTS és az EU közötti párbeszéd bővítésében. E tekintetben mérföldkőnek számít az OTS és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közötti, az OTS és az EU közötti kapcsolatok előmozdítását célzó közös munkaterv 2024-es aláírása.

Az egyik kulcsfontosságú terület, ahol jelentős előrelépéseket teszünk, a gazdasági együttműködés. A Magyarország és az OTS tagállamai közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt években több mint közel négyszeresére nőtt, és első alkalommal haladta meg az 5 milliárd dollárt. Budapest aktívan részt vesz a regionális energetikai projektekben, az első nem szomszédos országként földgázt importál Törökországból, valamint gázt kap Azerbajdzsánból és részt vesz a kazahsztáni olajkitermelésben. Különösen figyelemre méltó lépés volt, hogy Magyarország 2024-ben 100 millió dolláros hozzájárulással csatlakozott a Türk Befektetési Alaphoz, bizonyítva elkötelezettségét a kis- és középvállalkozások, az infrastrukturális projektek és az innováció támogatása iránt a régióban. Emellett a magyar Eximbank közel 1 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott a türk országokban üzleti kezdeményezéseket folytató magyar vállalatoknak, tovább erősítve ezzel a gazdasági kapcsolatokat.

A gazdaságon túl Magyarország fontos partnerré vált az oktatás és a kultúra területén. A Stipendium Hungaricum programon keresztül ösztöndíjakat kínál az OTS-tagországok diákjainak. Tavaly több mint 5 000 diák jelentkezett magyar egyetemekre, ami azt mutatja, hogy a fiatalok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyarországi oktatási lehetőségek iránt.

Magyarország nagy hangsúlyt fektet a közös örökségünket képviselő hagyományos sport- és kulturális ünnepekre. Kétévente megrendezi a Turan Kurultaj-t Bugacban, és erős csapatokkal vesz részt a Nomád Világjátékokon (WNG). Magyarország pályázik a jövőben a WNG megrendezésére, amely közös kultúránkat mutatja be a világnak.

Magyarország továbbá aktívan részt vesz az OTS kulcsfontosságú szerveiben. 2024 novemberében Budapest adott otthont az OTS Vének Tanácsának 16. ülésének, ahol a felek áttekintették a korábbi csúcstalálkozó kezdeményezések sikeres megvalósítását, és meghatározták a jövőbeli prioritásokat. A jövőre nézve Magyarország ad otthont 2025 májusában egy informális OTS-csúcstalálkozónak, amelyen az államfők találkoznak, hogy meghatározzák a szervezet stratégiai irányát.

Így Magyarország szerepe az OTS-en belül figyelemre méltóan megnőtt, megfigyelőből nélkülözhetetlen stratégiai partnerré fejlődött. Magyarország hozzájárulása az OTS üléseken való következetes részvételével, kezdeményezéseivel és aktív európai irodájával – megerősítette az OTS európai kapcsolatait, szilárd alapot teremtve a jövőbeli együttműködéshez. Ez a kapcsolat bővülni ígér, elősegítve a kulturális, gazdasági és stratégiai közeledést Magyarország, a türk államok és a szélesebb európai közösség között.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• Üzbegisztán magyar szemmel: Taskentben és Szamarkandban jártunk – KÉPGALÉRIA
• Magyar emlékek nyomába eredtünk Törökországban