Látványos bolygóegyüttállás közeledik: a Vénusz és a Merkúr sarlója szabad szemmel is megfigyelhető lesz

Március 11-én közelségbe kerül egymással a Vénusz és a Merkúr sarlója, a bolygóegyüttállás szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Ebből az alkalomból a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó nappali bolygóészleléssel várja a látogatókat.

A vénusz és a mars sarlója látható majd együtt

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Vénusz megkezdte gyors közeledését a Nap felé, két héten belül eltűnik az esti égboltról. Most azonban gyönyörű, kecses sarló formáját mutatja a távcsőben, és március 11-én együttáll a szintén sarló fázisba kerülő Merkúrral. A különleges égi jelenség a nyugati horizonton lesz látható, amikor a két belső bolygó mintegy öt és fél fokra lesz egymástól.

A megfigyelést, amelyhez tiszta, tereptárgyaktól mentes látóhatár szükséges, 18:15 óra után érdemes kezdeni, ekkor a Merkúr még 11, a Vénusz pedig 13 fokos magasságban lesz a horizont felett.

A két bolygó szabad szemmel is könnyen megkülönböztethető lesz: míg a Vénusz egy briliánsan fénylő, világosfehér égitestnek látszik, a tőle balra lefelé látszódó Merkúr jóval halványabb, narancsos-rózsaszínes csillag lesz az égbolton. A belső bolygók párosa körülbelül 19 óráig lesz megfigyelhető.

A két belső bolygó ritka alkalmat kínál a megfigyelésre, ennek alkalmából a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó nappali bolygóészleléssel várja a látogatókat március 15-én 15.30 órától, melynek részleteiről és az égi jelenségről az intézmény honlapján olvasható további információ.

Magyar kutatók fejtették meg a bolygók egyik különös rejtélyét

Mint arról a napokban beszámoltunk, egy nemzetközi kutatócsoport a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak matematikai modellje segítségével fejtette meg, hogyan keletkezhettek a bolygók felszínén a repedések. Ezen modell segítségével könnyebb lesz azoknak a területeknek a beazonosítása, ahol korábban víz lehetett.

Ahogy írtuk, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a BME közleménye szerint a bolygókat gyakran vékony, repedezett héjak borítják. A HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói ezen repedéshálózatok időbeni fejlődésének leírására dolgoztak ki egy modellt. A tanulmány lényege egy olyan matematikai modell, amely a repedésmintázatról készült egyetlen fénykép alapján a mintázat teljes időfejlődését közelítőleg rekonstruálni tudja. A modellt, amelyhez hasonlót más még soha nem alkalmazott bolygófelszíni mintázatok esetében, magyar kutatók fejlesztették ki egy korábbi, Bálint Péterrel, a BME Matematikai Intézet igazgatójával közös tanulmányukra építve.

A modell bemeneti adata a fényképfelvételen látható mintázat egyik legalapvetőbb jellegzetessége: a csomópontok geometriája. A modellen végzett analitikus és numerikus számítások tették lehetővé, hogy ezen ismérv alapján a kutatók a repedésmintázatok három fő típusát azonosítsák.

Érdemes elolvasni:

• Magyar kutatócsoport segítségével fejtették meg a bolygók keletkezésének egyik rejtélyét
• Milyen íze van a plutóniumnak? Egy vegyész megkóstolta
• Két óriási ‘dudor’ is van a Föld magján, amelyek rengeteg mindent befolyásolhatnak