A Hubble bepillantott az Androméda múltjába, ledöbbentek a kutatók

Az Androméda-galaxis a Tejútrendszerhez legközelebbi nagyméretű spirálgalaxis, amelyről kiderült, hogy eddig ismeretlen, kaotikus eseményekben vett részt.

A Hubble űrtávcső új felmérése feltárta, hogy az Androméda körül keringő törpegalaxisok jelentős kölcsönhatásokon mentek keresztül az idők során. Ez ellentmond a Tejútrendszer körüli galaxisok nyugodtabb fejlődésének, és megkérdőjelezi, hogy a Tejútrendszerben szerzett ismereteink általánosíthatók-e más galaxisokra.

A kutatás során a csillagászok 36 törpegalaxis helyzetét és pályáját vizsgálták meg, és egy átfogó, 3D-s képet kaptak az Androméda galaktikus környezetéről. Az eredmények azt mutatták, hogy az Androméda és a körülötte lévő törpegalaxisok heves kölcsönhatásokon mentek keresztül, ami jelentősen eltér a Tejútrendszer nyugodt környezetétől. Daniel Weisz, a tanulmány társszerzője szerint ez azt jelzi, hogy a különböző környezetben lévő alacsony tömegű galaxisok eltérő evolúciós utakat jártak be, mint a Tejútrendszer kísérőgalaxisai.

A kutatók feltételezik, hogy az Androméda-rendszerben tapasztalt kaotikus állapot egy nagyméretű galaxisokkal való összeolvadás eredménye lehetett több milliárd évvel ezelőtt. Az egyik lehetséges jelölt erre a kölcsönhatásra a Messier 32 (M32), az Androméda legfényesebb kísérőgalaxisa, amely a feltételezések szerint az összeolvadásból megmaradt mag lehet, írja a Live Science.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A Hubble megfigyelései egy olyan galaxiscsoportot is feltártak az Androméda körül, amelynek a Tejútrendszerben nincs párja. Ezek a galaxisok már korán elkezdték a csillagok képződését, és ezt rendkívül alacsony ütemben folytatták hosszú időn keresztül. Ez ellentmond a csillagászok várakozásainak, mivel galaktikus szomszédunk erős gravitációs hatása miatt ezeknek a galaxisoknak már rég elvesztették volna a csillagkeletkezéshez szükséges gázokat, ahogy azt a Tejútrendszer körül is megfigyelték. Alessandro Savino, a tanulmány vezető szerzője szerint ez a jelenség nem jelenik meg a számítógépes szimulációkban, és egyelőre senki sem tudja értelmezni.

A felmérés azt is kimutatta, hogy az Androméda törpegalaxisainak fele egyedi síkban kering, és ugyanabba az irányba mozog. Ez egy másik olyan mintázat, amelyet más galaxisokban, köztük a sajátunkban sem figyeltek meg. Weisz szerint meglepő volt, hogy a kísérőgalaxisok ilyen módon rendeződtek el, és még mindig nem teljesen értik, hogy miért alakult ez így.

A “Nagy Androméda-sík” galaxisai nem mutatnak felismerhető tulajdonságokat, például egységes csillagkeletkezési mintákat. Ez arra utal, hogy a sík nem feltétlenül egy fizikailag elkülönülő szerkezet, hanem inkább egy véletlenszerű elrendeződés, amelynek eredete továbbra is tisztázatlan.

Weisz hangsúlyozta, hogy a galaxis kísérőrendszerében jelentős sokféleség van, ami magyarázatra szorul. Szerinte ezeknek az elemeknek az összekapcsolódásának módja kulcsfontosságú a galaxis történetének megértéséhez. A Hubble űrteleszkóp új eredményei rávilágítanak arra, hogy az Androméda-galaxis sokkal bonyolultabb és kaotikusabb múlttal rendelkezik, mint azt korábban gondolták, és új kérdéseket vetnek fel a galaxisok fejlődésével kapcsolatban.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat