Egy teljes szobát elnyelt a föld Floridában, lakóját azóta sem találták meg

De mégis hogyan képes egy teljes szoba egyszer csak eltűnni a föld mélyén? Elmagyarázzuk, mi nyelte el.

2013 márciusában egy szokatlan és tragikus történet látott napvilágot egy férfiról, akit egy víznyelő nyelt el Floridában. Az illetőnek soha nem találták meg a nyomát.

A 37 éves Jeff Bush aludt, amikor a floridai Seffnerben lévő otthona alatt víznyelő nyílt. A lyuk – a The Guardian szerint körülbelül 6 méter átmérőjű és mély – a hálószobája alatt nyílt meg, amit testvére, Jeremy és Jeremy élettársa, Rachel hallott egy másik szobából.

„Hallottuk Jeff sikolyát” – mondta Rachel akkoriban az ABC Action Newsnak. „Leszaladtunk a folyosóra, felkapcsoltam a villanyt, kinyitottuk az ajtót, és csak egy nagy lyukat láttunk, Jeff pedig eltűnt” – tette hozzá.

Jeremy leugrott a lyukba, hogy megpróbálja megmenteni a testvérét, de egy Hillsborough megyei seriffhelyettesnek biztonságba helyeznie kellett, mivel a körülötte lévő talaj tovább omlott.

„A padló még mindig adta meg magát, és a föld még mindig lefelé folyt, de nem érdekelt. Meg akartam menteni a testvéremet” – mondta Jeremy a The Guardiannek. „De egyszerűen nem tudtam semmit sem tenni. Megesküdnék rá, hogy hallottam, ahogy a nevemet kiabálja, hogy segítsek neki.”

A mentőknek nem sikerült megtalálni Bush holttestét a víznyelőből, amely vele együtt elnyelte a hálószobabútort is. Másnap a mérnökök úgy döntöttek, hogy a ház és a talaj túl veszélyes ahhoz, hogy további mentési kísérleteket tegyenek, ezért inkább lebontották, és magát a lyukat kaviccsal töltötték fel. Néhány évvel később a víznyelő ismét megnyílt a helyszínen, amelyet most elkerítettek a nyilvánosság elől.

A víznyelők: hosszú kapuk a mélybe

A mészkőben gazdag Floridában különösen nagy eséllyel alakulnak ki víznyelők. A víznyelők leginkább a geológusok által „karsztos terepnek” nevezett területeken fordulnak elő, magyarázza az Amerikai Földtani Intézet (USGS).

„Ezek olyan régiók, ahol a földfelszín alatt lévő kőzettípusok természetes módon feloldódhatnak a bennük keringő talajvíz által. Az oldódó kőzetek közé tartoznak a sós rétegek és kupolák, a gipsz, a mészkő és más karbonátos kőzetek” – teszi hozzá az USGS.

Az alatta lévő kőzet feloldódásával földalatti barlangok maradnak a felszín alatt. Amikor a meggyengült felszín beomlik a barlangba, víznyelő keletkezik. Ezek mérete változó, a nagyon kicsiktől a kínai Xiaozhai Heavenly Pit néven ismert óriásig. Ez a víznyelő, amelyet a világ legnagyobbjának tartanak, körülbelül 537 méter széles és 662 méter mély.

Karsztok Magyarországon

Hazánk legnagyobb egybefüggő karsztvidéke a Keszthelytől Esztergomig húzódó Dunántúli-középhegység, amelyhez szervesen kapcsolódik a pesti oldalon a Cserhát részét képező Naszály és környékének mészkőröge is. Bár a hegység legnagyobb magassága a tengerszint felett csak 756 méter (Pilis csúcs), lefelé a karsztosodó kőzet nagy mélységbe lenyúlik, és számos helyen a geotermikus hatás által felmelegített karsztvíz áramlik fel, sok hévizes barlangot kialakítva, írja a Földalatt.hu.

Másik nagy jelentőségű karsztterületünk a Bükk, amelynek legmagasabb csúcsa (a hagyomány szerint az Istállós-kő) 960 méter, ám alapterületét tekintve meg sem közelíti a Dunántúli-főkarsztot. Ez a szerkezet úgy tűnik, kedvezett a víznyelők kialakulásának, amelyekhez általában horizontális vízvezető járatok is tartoznak.

Az Aggteleki-karszt a Gömör-Tornai-karszt részét képezi. A dombság jellegű, alacsony mészkőhegyek és a köztük, illetve körülöttük húzódó, vízzáró agyaggal borított nagy kiterjedésű medencéknek köszönhetően tágas, horizontálisan messzire kiterjedő patakos barlangok jöttek létre. Ezen a karszton is megtaláljuk a termálvízhez köthető barlangokat, főként az Esztramosi hegyben.

Az ország déli részén emelkedik a Mecsek hegység, amelyben egy kisebb kiterjedésű mészkőfolt található, ahol – bár több kutatócsoport is elképesztő energiákat ölt bele és öl bele máig is – igazán jelentős barlangot még nem sikerült felfedezni. A Mecsektől is délebbre található a kicsiny Villányi- majd a Beremendi-rög, amelyek szerény méreteikhez képest hévizes barlangokat rejtenek.

Ezeken kívül hazánkban több helyen találhatók még úgynevezett mikrokarsztok, például a Fertő-tónál, a Börzsönyben Szokolyánál, de ezek jelentőségéről (barlangkutatási szempontból) nem tudunk. Természetesen nagyobb mélységben számos egyéb területen is találunk mészköveket, amelyekben akár lehetnek is üregek, de ezekbe lejutni soha nem fogunk.

Ez is érdekelhet:

• Párizs földalatti világa: Egy egész világ a város alatt
• Szenzációs felfedezés: Noé bárkája lehet ez az 5000 éves lelet!
• A valaha volt legősibb sziklavésetét találhatták meg Spanyolországban