Ez a 3 hiba állítólag bizonyítja, hogy a holdraszállás átverés volt
A Buzz Aldrint ábrázoló képen több bizonyítékot is találtak az összeesküvés-elméletek hívei, hogy a holdraszállás nem történt meg?
Először a Holdon
A Szovjetunió 1961. április 12-én indította az első embert, Jurij Gagarint az űrbe. A szovjet teljesítményt követő napokban John F. Kennedy elnök felkérte Lyndon Johnson alelnököt, hogy határozzon meg egy „olyan űrprogramot, amely drámai eredményeket ígér, amelyben győzni tudnánk”. Alig több mint egy hónappal később, 1961. május 25-én Kennedy a Kongresszus együttes ülése előtt állt, hogy meggyőzze őket, küldjenek embereket kutatni a Holdra, írja a National Air and Space Museum.
1969. július 16-án a három Apollo-11 űrhajóst szállító Saturn V rakéta felszállt Cape Kennedyből. Több mint egymillió néző nézte végig a felszállást, köztük Spiro Agnew alelnök és Lyndon Johnson volt elnök. Négynapos holdutazás után a Neil Armstrongot és Buzz Aldrint szállító Eagle holdkomp leszállt a Holdra.
Neil Armstrong kiszállt az űrhajóból, és ő lett az első ember, aki a Holdon járt. Armstrong, akit a becslések szerint 650 millió ember nézett végig, kijelentette: „Ez egy kis lépés az embernek, egy óriási ugrás az emberiségnek”.
Ezután nem sokkal Buzz Aldrin is leszállt – ekkor készült a fénykép, amely az összeesküvés-elmélet hívei szerint bizonyíték, hogy a misszió valójában nem történt meg, csak megrendezték. A képen Buzz Aldrin, a holdkomp pilótája áll a holdfelszínen, a fényképet készítő Neil Armstrong, az Apollo-11 parancsnoka és a holdkomp tükröződik Aldrin napellenzőjében. A National Air and Space Museum szerint a kép az Apollo-program során készült egyik legnépszerűbb fotó.
Buzz Aldrin az amerikai zászlóval a Holdon
Forrás: Wikimedia Commons
A holdraszállás tagadói szerint ez bizonyítja elméletüket, mivel éles szemű „szabadgondolkodók” három nagy „hibát” fedeztek fel a fotón, írja a LADBible.
A bizonyítékok
A lobogó zászló
A zászló csak az egyik dolog, ami állítólag „nem stimmel” a fotón, mivel úgy tűnik, hogy a zászlót a szél lengette, annak ellenére, hogy az űrben a légkör hiánya miatt nincs szél. Van azonban helyette egy elég egyszerű magyarázat van.
Mivel nem minden nap jár az ember a Holdon, az űrhajósok is kétségtelenül sok időt töltöttek azzal, hogy biztosan jó képet készítsenek a zászlóról. A légkör hiánya azt jelentette, hogy a zászló felállítása során keletkezett fodrok a helyükön maradtak, ezért a látszólagos szélfútta megjelenés.
A csillagok hiánya
Mivel sötét van, az emberek talán arra számítottak, hogy az ikonikus kép hátterében néhány csillagot láthatnak. Az Apollo-11 azonban természetesen a Hold világos oldalán szállt le, a Hold felszíne fényesen visszatükrözi a napfényt.
Az asztronauták 1969-ben valószínűleg nem tudták olyan könnyen beállítani a fényképezőgépük fényerő-beállításait, ami azt jelenti, hogy a háttérben lévő fényes tárgyak, például a csillagok egyszerűen nem látszanak.
A lábnyomok
Hogy lehet, hogy az egyik lábnyom ennyire különbözik a másiktól? A lábnyom Armstrongé volt, a képen látható férfi pedig Aldrin, ami azt jelenti, hogy a különböző lábnyomok különböző csizmákhoz tartoznak.
Továbbá a lábnyom egy holdi plusz cipőé volt – ezt mindkét űrhajós az űrruhás csizmája fölött viselte, hogy a porban plusz tapadást biztosítson nekik. a Földre való visszatéréskor ezeket a cipőket a Holdon hagyták, mert súlyproblémák merültek fel.
Rossz hírünk van tehát azoknak, akik szerint Stanley Kubrick egy garázsban forgatta le a holdraszállást, és a kép is hamisítvány: elméleteik nem bizonyítanak semmit. A „bizonyítékok”, noha elsőre szokatlanak, de nem zárják ki egyértelműen a misszió megtörténtét, sőt teljesen logikus eseményekre utalnak.
Ez is érdekelhet:
