Moszkvának valójában csak egy célja van a tárgyalásokkal a belső források szerint

Több orosz diplomata és katonai szakértő is elmondta: Moszkva nem békére törekszik.

Az Egyesült Államok és Oroszország magas szintű küldöttségei jelenleg is tárgyalnak Szaúd-Arábiában az ukrajnai háború befejezéséről, amiről a BBC élőben tudósít. Úgy tűnik azonban, az oroszok csak az időt húzzák.

A Kreml számára a béketárgyalások minél hosszabb ideig történő elhúzása elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több ukrán területet foglaljon el, mivel Moszkva nem képes ezeket a harctéri előretöréseket gyorsan végrehajtani – mondta a The Moscow Times-nak négy, a Kreml gondolkodását jól ismerő forrás.

„Az idő jelenleg a mi oldalunkon áll, és megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni belőle” – mondta egy orosz diplomata.

Mit akar Moszkva?

Bár Vlagyimir Putyin elnök elvben egyetért a Trump által javasolt 30 napos tűzszünettel, hangsúlyozta, hogy Moszkva számára fontosak az „árnyalatok” – ez annak a jele, hogy Oroszország ragaszkodni fog maximalista követeléseihez, mielőtt beleegyezik a fegyverletételbe.

Ideális esetben a Kreml azt reméli, hogy Washington vagy hallgatólagosan engedélyezi Oroszországnak, hogy tovább nyomuljon előre a harctéren, amíg a diplomaták tárgyalnak – vagy akár nyomást gyakorol Kijevre, hogy teljesen vonja ki csapatait az oroszok által megszállt területekről, köztük Herszonból és Zaporizzsjából – mondta egy jelenlegi orosz tisztviselő.

Moszkva azt állítja, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régió orosz terület, annak ellenére, hogy egyiket sem ellenőrzi teljes mértékben. Mindenáron meg akarja szilárdítani az ellenőrzést ezek felett a régiók felett, mivel Putyin politikailag nem engedheti meg magának, hogy lemondjon róluk, miután státuszukat az alkotmányban rögzítették – mondta egy Kremlhez közel álló tisztviselő.

„Nincs alkotmányos mechanizmus a régiók elszakadására. Szükségünk van egész Zaporizzsjára és Herszonra. Vagy Trump befolyásolja őket, hogy távozzanak, vagy azt mondják nekünk: ‘Kezdjünk hosszú tárgyalásokba, és egyszerűen katonai erővel hozzuk létre az irányítást” – mondta a tisztviselő.

Alternatív megoldásként Oroszország megpróbálhatná elfoglalni egy másik ukrán régió, például Dnyipropetrovszk vagy Szumi egyes részeit, majd cserét ajánlana Herszonért és Zaporizzsja ellen – folytatta a tisztviselő.

Szerintük Trumpot nem érdekli, hol húzódik a határ

Moszkva úgy véli, hogy a választóvonal pontos elhelyezkedése Washington számára nem bír döntő jelentőséggel annak meghatározásakor, hogy mely területek melyik félhez kerüljenek – mondta két orosz tisztviselő a The Moscow Timesnak.

„Ha jól értem, Trump egy modern, jól felfegyverzett, nyugatbarát Ukrajnát akar. Nem adhatja fel Ukrajnát teljesen. De hogy pontosan hol húzódik a határ, az nem olyan döntő fontosságú számára” – mondta a Moscow Times egyik forrása.

Bár a Kreml nem egyezett bele Trump teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatába, és még nem írtak alá egy részleges tűzszünetet, amely leállítja az energetikai infrastruktúrára mért csapásokat, az orosz külügyminisztérium máris elkezdte Kijevet jogsértésekkel vádolni. Az ukrán és az orosz erők egyaránt súlyos csapásokat mértek az elmúlt napokban.

„Úgy véljük, hogy az amerikai elnök által javasolt tűzszünetet a kijevi rezsim máris megsértette. Hogy az amerikai fél most hogyan fog bánni ezzel az elborult terrorista söpredékkel, elnézést a kifejezésért – ez nagy kérdés” – mondta Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő az állami Channel One televízióban csütörtök este.

Időhúzás

Moszkva azt szeretné, ha ezeket a tárgyalásokat ugyanolyan részletesen kidolgoznák, mint a második minszki megállapodást. Ez jelentős időt – akár több hetet is – igénybe vehet.

„A dolgok inkább Oroszország forgatókönyve szerint alakulnak. Hogy ez a moratórium megtörténik-e, még nem világos” – mondta Fjodor Lukjanov, a Kreml-barát Russia in Global Affairs című folyóirat főszerkesztője. „De még ha meg is valósul, közvetlenül nem fogja megváltoztatni a helyzetet a harctéren, ahol a kezdeményezés jelenleg Oroszországé”.

David Sharp izraeli katonai szakértő azonban kétségbe vonta azt az elképzelést, hogy Oroszország reálisan, külső segítség nélkül annyi területet tudna elfoglalni, amennyit akar, mielőtt egy békeszerződés létrejönne.

„Az orosz hadsereg képtelen gyorsan és teljes mértékben elfoglalni a négy elcsatolt ukrán régió területét. Az oroszok számára már néhány falu elfoglalása is hatalmas sikernek számít” – mondta Sharp a The Moscow Timesnak. „Oroszország arra fogad, hogy idővel leterheli az ellenséget.”

Ez is érdekelhet:

• Miközben Donald Trump egyre optimistább a békét illetően, az oroszok miatt Odessza lángokban áll
• Orosz stratégiai bombázó bázisra mért kíméletlen csapást Ukrajna – videó
• Putyinnak agyvérzése lehetett, amit évek óta titkolnak?

Kiemelt kép: depositphotos.com