Félelmetes karmokat hordott a nemrég felfedezett dinoszauruszfaj

Egy nemrég felfedezett tollas, két lábon járó dinoszauruszfaj, a Duonychus tsogtbaatari különleges kézfejével hívta fel magára a kutatók figyelmét.

Az állat egy kezén mindössze két ujjal rendelkezett, de mindkettő végén hatalmas, karomszerű képződményeket találtak. A mongóliai Góbi sivatagban feltárt kivételes fosszília megőrizte a karom keratinos burkát, amely jelentősen meghosszabbította a csontokat, így valósághű képet adva a ragadozó éles fegyveréről, írja a Science Alert.

A Hokkaidói Egyetem paleontológusa, Kobajasi Josicugu és csapata részletesen elemezte a fosszíliát, annak anatómiai jellemzőit és geológiai környezetét, hogy pontosan meghatározhassák helyét az evolúciós törzsfán. A Duonychus neve görögül „két karmot” jelent, míg a fajnevet a mongol paleontológus, Khishigjav Tsogtbaatar tiszteletére kapta.

A fosszíliát 2012-ben a mongol tudományos akadémia kutatócsoportja tárta fel a Bayanshiree-formációban, amely a kréta időszakból származó ősmaradványok gazdag lelőhelye. A környező ásványrétegek urán-ólom kormeghatározása alapján a lelet körülbelül 90-95 millió éves lehet.

Kobajasi et al./iScience 2025

A feltárt maradványok főként a felső végtagokból és a törzs részeiből állnak, köztük néhány csigolya, medence- és bordacsont, egy lapockadarab, valamint több kar- és kézcsont. A lény közel 30 centiméter hosszú karmai figyelemre méltóak, és a therizinosauridák közé sorolják, amelyek tollas, két lábon járó dinoszauruszok voltak, és a kréta időszakban Ázsiában és Észak-Amerikában éltek. Korábban ezt a csoportot háromujjú kézfej jellemezte, így a Duonychus az első ismert therizinosaurida, amelynek csak két ujja volt.

Kobajasi szerint ez a felfedezés különösen érdekes, mert a theropodák – ahová a Tyrannosaurus is tartozik – többsége három funkcionális ujjal rendelkezett. Az evolúciós folyamat során több theropoda veszített el egy-egy ujjat, de mindegyik esetben más-más okok álltak a háttérben.

A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, hogy a Duonychus kézfeje miért fejlődött így, de feltételezések szerint táplálkozási szokásaihoz köthető. A karom ívelt formája és mozgástartománya arra utal, hogy az állat a növényzetbe kapaszkodott, hasonlóan a lajhárhoz vagy a kaméleonhoz, ezzel segítve a növényi táplálék elérését.

A kutatók szerint a Duonychus karmait nemcsak táplálékszerzésre, hanem védekezésre, territórium megjelölésére vagy párzási rituálék során is használhatta. Különlegessége, hogy ezek az eddig talált legnagyobb megőrződött dinoszauruszkarom-maradványok, amelyeken a keratinos burkolat és az alatta lévő csont is látható.

Kobajasi szerint a keratin általában nem fosszilizálódik, mivel jóval a csontok előtt lebomlik, így ez a felfedezés rendkívüli betekintést nyújt a dinoszauruszok valódi megjelenésébe és életmódjába.

Érdemes elolvasni:

• Cicarekord: 30 éves lett a világ legidősebb macskája, Millie!
• A kutyák az új gyerekek? Meglepő dologra jutott az ELTE kutatója
• Afrika a szemünk láttára válik ketté, teret adva egy új óceánnak