Ez történne, ha a Föld összes vulkánja egyszerre törne ki

Hogyan reagálnál arra, ha híradó riporterei egyszer csak azzal indítanának, hogy a Föld összes aktív vulkánja kitörőben van? Túlélné-e a bolygónk a hamut, az olvadt lávát és a perzselő gázokat? És persze életben maradna-e bárki?

A jó hír, hogy nem minden vulkán jelentene veszélyt. Kialudtnak tekintünk például minden olyan tűzhányót, amely az elmúlt 10 ezer évben nem tört ki. Ezekben egyszerűen nem maradt magma, hogy újra kitörjenek. Ugyanakkor bármikor 10-20 vulkán is kitörhet valahol a Földön. Összesen 1500 aktív vulkán van a szárazföldön, és ismeretlen számú a víz alatt. A szárazföldi vulkánok közül 20-at tartanak nyilván szupervulkánként. A legnagyobb ezek közül a Yellowstone, a kráterébe akár az egész japán főváros, Tokió is beleférne.

Mi történne akkor, ha az összes vulkán egyszerre törne ki?

A What If szerint ha a Föld összes aktív vulkánja egyszerre éledne fel, a robbanásszerű kitörések óriási mennyiségű sziklát, hamut és gázokaat zúdítanának a felszínre, eltörölve a környező területeket. Az óriási forró felhő elől ráadásul nincs menekvés, az 1000 °C-os piroklaszt ár 700 km/h-nál is gyorsabban haladnának.

De nem minden vulkán törne ki ilyen erővel. Néhányuk egyenletesen öntené tartalmát. Ezt nevezzük kiömléses kitörésnek. Ha a közelünkben ilyen következne be, nyertünk egy kis időt, mivel más kitörések hamufröccsöt küldenének a levegőbe. Ezek több ezer kilométeres utat tennének meg, és vastag hamutakaróval borítanák be a Földet, ami eltakarná a napfényt, teljes sötétségbe borítva az egész bolygót. Napfény nélkül nincs esély a fotoszintézisre, így minden növény elpusztulna. De ha esetleg néhány faj valahogyan túl is élné napfény nélkül, a savas eső azonnal végezne velük.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Valószínűleg nem húznánk sokáig

Mi sem lennénk biztonságban, de nemcsak az egyértelmű okok miatt. Amibe sokan nem gondolnak bele, hogy mivel a vulkáni hamu valójában apró kőzetrészecskékből áll, nagyon nehéz, ezért ha elég hamu hullana otthonainkra, azok összedőlnének. Közlekedni sem lenne érdemes, mivel a forró hamufelhők megolvasztanák az autókat és repülőgépeket.

A mélytengeri vulkánok savassá tennék a vizet, ezáltal a tengeri élővilág hatalmas veszteségeket szenvedne, és az egész tápláléklánc megszűnne létezni. Mivel a napsugarak nem érnék el a Föld felszínét, a bolygó jelentősen lehűlne, olyannyira, hogy egy új jégkorszakba kerülhetnénk. Hosszú távon azonban a globális hőmérséklet ismét megváltozna, és sokkal melegebb lenne. A kitörések során felszabaduló szén-dioxid következményei mellett a jelenlegi üvegházhatás elenyészőnek tűnne, vagyis a bolygó egészen szélsőséges értékekig melegedne.

Annak, aki mindezt sikeresen átvészelné, a legbiztonságosabb hely egy földalatti bunker, persze csak a megfelelő mennyiségű élelmiszerrel és tiszta ivóvízzel, mert akár évtizedekbe is telhet, mire a légkör megtisztul. Viszont valószínűleg rögtön visszatérnénk a föld alá, amint meglátnánk azt, ami a bolygóból maradt. A köpenyből feltörő, hosszan tartó kitörések egy részben olvadt réteget hoznának létre a felszínen, ami kibillentené bolygónkat a megszokott helyzetéből, és emiatt akár Európa az Északi-sark helyén találná magát. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a forgatókönyv nagyon valószínűtlen, és jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a Föld 4,5 milliárd éves történetében az összes tűzhányó egyszerre tört volna ki.