A maja kultúrát számos rejtély övezi, de ezek közül talán a legnagyobb, hogy hová is tűntek egyszer csak nyomtalanul el. Megvan végre a válasz?
A maja civilizáció évszázadokon át virágzott, Mexikó és Közép-Amerika nagy részén, ám a VIII-IX. század környékén városaik elnéptelenedtek, és monumentális építményeik elhagyatottá váltak. Mi vezethetett ehhez a hirtelen hanyatláshoz? Milyen rejtélyes okok húzódhatnak a háttérben? Az alábbiakban a LADbible cikkét segítségül hívva négy kulcsfontosságú elméletet vizsgálunk meg, amelyek választ adhatnak a kérdésre.
1. Maja hatalmi harcok
A maja civilizáció nem volt olyan egységes és központosított birodalom, mint ahogy azt sokan gondolják. A maják városállamokban éltek, melyek között folyamatos volt a rivalizálás és hatalmi harcok dúltak. Egyes régiók különösen gazdagok voltak, mint például a mai Cancún környéke, de feltűnő, hogy az itt található emlékek közül nincs olyan, ami Kr. u. 800 utánból származna. Egyes kutatók szerint ez arra utal, hogy a térséget megtámadhatták, és emiatt a lakosok elhagyták városaikat. Így a hatalmi harcok következtében egyes városok elnéptelenedtek, a természet pedig visszafoglalta a területet, melyen mára már csak elhagyatott romok maradtak.
2. Túlnépesedés
Egy másik elmélet szerint a túlnépesedés lehetett a maja civilizáció hanyatlásának egyik oka. A IX. század elején a maja Tikal város lakossága körülbelül 50 ezer főre tehető, ami egy hatalmas szám volt ahhoz képest, hogy az ott élőknek milyen erőforrások felhasználásával kellett megélniük. A túlzsúfoltság és a nyersanyagkészletek kimerülése miatt sokan elköltözhettek más, erőforrásokban gazdagabb helyekre. Tegyük hozzá, hogy ez az elmélet nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért hagytak el egész városokat. Talán a gazdaság és az infrastruktúra összeomlása olyan mértékben történt, hogy az már teljesen ellehetetlenítette a további életet.
3. Aszály és éghajlatváltozás
A problémák másik lehetséges oka az éghajlatváltozás, és különösen a tartós aszály. Az éghajlati kutatások arra utalnak, hogy a maja civilizáció hanyatlásának idején a területen jelentős erdőirtások történtek, mivel a növekvő népességet és mezőgazdaságot ki kellett szolgálni. Az erdők eltűnése csökkentette a föld napfényelnyelő képességét, ami hatással volt a csapadékképződésre. Kevesebb eső esett, ami számos helyen aszályhoz, terméskieséshez és éhínséghez vezetett. Az élelem hiánya miatt sokan kénytelenek voltak elhagyni a nagyvárosokat, és a romok az idő múlásával a természet martalékaivá váltak.
4. Politikai zűrzavar, társadalmi káosz
A XI. századra a maja civilizáció egyes részein drámai hanyatlás volt tapasztalható. Uxmal városban például befejezetlen építkezéseket találtak, miközben a közeli Chichén Itzá viszont terjeszkedett. A területek elhagyása és a hatalmi központok közötti versengés azt eredményezte, hogy a maja társadalom alapvető összetartó ereje meggyengült. A politikai és társadalmi zűrzavarok hozzájárultak a civilizáció széteséséhez, és bár a maják sosem tűntek el teljesen, az elveszett városok a mai napig titokzatos, elhagyatott romokként hirdetik a múltjukat.
Nos, vajon mi lehet a valódi megoldás? Vagy talán a négy faktor mindegyike szükséges volt bizonyos mértékben ahhoz, hogy egy addig virágzó civilizáció egyszer csak megszűnjön?
Ez is érdekelhet:
