Az EU összefog az orosz „árnyékflotta” ellen a Balti-tengeren

Az oroszok árnyékflottája fontosabb lehet, mint hittük.

Az EU külügyminisztereinek hétfői ülésén várhatóan 180 hajóval szembeni szankciókat vezetnek be. A hétvégén felhívások hangzottak el a Balti-tengeren közlekedő, zászló nélküli orosz olajszállító tartályhajók „árnyékflottája” elleni fellépés fokozására és összehangolására, írja a Guardian.

Mi is ez az „árnyékflotta”?

Az árnyékflotta Oroszország olajexportjának becslések szerint 85%-át szállító és így költségvetésének nagyjából egyharmadát finanszírozza. Megállítására irányuló erőfeszítések az EU eltökéltségét bizonyítják, hogy továbbra is gazdasági nyomást akar gyakorolni Oroszországra. Ez a mintegy 500 elöregedett és rosszul biztosított tankhajóból álló csoport, amely a G7-országok, köztük Kanada által 2022-ben bevezetett szankciók ellenére nem használ zászlót, hogy orosz olajat exportáljon olyan országokba, mint India. Naponta mintegy három megrakott árnyéktartályhajó halad át észak-európai vizeken, beleértve a dán tengerszorosokat és a La Manche-csatornát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Mark Carney kanadai miniszterelnökkel tárgyalt az árnyékflotta elleni legújabb lépésekről. A litván külügyminiszter, Kęstutis Budrys azt mondta, hogy a jelenlegi végrehajtás nem hatékony, és most orosz katonai megtorlással fenyeget.

Budrys a Lennart Meri tallinni konferenciáján tartott beszédében kiemelte a nemzetközi vizeken történő kitiltásra vonatkozó jogszabályok bizonytalanságát, valamint az Oroszországgal való teljes körű katonai konfrontációtól való félelmet. Az észt védelmi miniszter, Hanno Pevkur felszólította, hogy a szankciók hatálya alá tartozó hajóknak tiltsák meg, hogy belépjenek az EU gazdasági kizárási övezetének vizeire, ahogyan az uniós kikötőkbe való belépést is megtiltották nekik. Ez a lépés súlyosan korlátozná az orosz flottát, de vitathatóan a tengerjogot is megsértené.

Változást sürgetnek

A feltételezések szerint a flotta bővült, valószínűleg 700, nagyrészt nem biztosított tartályhajóra, hogy megkerüljék azokat a szabályokat, amelyek megtagadják a magas színvonalú biztosítást a hordónként 60 dollár felett eladandó olajat szállító hajóktól. Az USA által tervezett olajplafon-politika két célt tart egyensúlyban: az orosz hadigépezet bevételeinek korlátozását és a világgazdaság olajellátásának fenntartását. A biztosítás nélkül működő hajókat a G7-országok szankciókkal sújthatják.

Budrys szerint az a paradoxon, hogy az EU, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság szankciói alá tartozó hajók kevesebb mint felét mindhárom ország embargóval sújtotta. Elmondta, hogy szeretné, ha a flotta valamennyi hajójára szankciók vonatkoznának, és hogy csökkentsék és egységesítsék a szankciókhoz szükséges bizonyítékok szintjét.

A balti államoknak tisztázniuk kell az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) szerinti, a lobogó nélküli hajók ellenőrzésére vonatkozó, nem egyértelmű nemzeti jegyzőkönyveket, különösen az adott ország kizárólagos gazdasági övezetében. Tavaly június óta az észt közlekedési ügynökség több mint 450 hajó okmányait ellenőrizte, de a nemzetközi vizeken történő tilalmi jog szigorúan korlátozott.

Elmondta, hogy a jogászok gyakran tanácsolták a minisztereknek, hogy a jelenlegi tilalmi törvény nem egyértelmű, de szerinte nincs értelme magát az elavult Unclos-t újra megnyitni, mivel az eljárás túl sokáig tartana.

Múlt héten az észt szervek leterelték a Jaguar nevű tankerhajót, ami közben egy orosz gép engedély nélkül behajtott az észt légtérbe. Budrys szerint az ilyen esetek megváltoztatják az általános értékelést és képet. „Oroszország most erőt mutat, incidenst okoz, sőt, belép a NATO légterébe is, hogy megvédje ezeket a hajókat.”

Hogyan szabályozhatják az árnyékflottát?

A kritikusok szerint a 14 országból álló árnyékflotta-szakértői csoport létezése ellenére nincs olyan szerv, amely összehangolná a végrehajtási intézkedéseket, illetve az árnyékflottára vonatkozó információkat, és a különböző országok különböző megközelítéseket alkalmaznak.

John Mead, a Szövetséges Közös Erők Parancsnokságának helyettes parancsnoka Brunssumban hangsúlyozta, hogy a NATO a víz alatti kábelek védelmére összpontosít, de ennek érdekében 1800 hajót hívott fel, hogy ellenőrizze a lobogó állapotát. Emellett egy drónflottát is bevetett a megfigyelés javítása érdekében.

Hozzátette: „az oroszok nagyon-nagyon gyorsan kimerítik magukat, ha azzal akarják fokozni a helyzetüket, hogy minden egyes árnyékflotta-hajót átkísérnek a Balti-tengeren”.

Anna Wieslander, az Atlanti Tanács Észak-Európáért felelős igazgatója tavaly év közepén azt mondta, hogy „rájöttünk, hogy ez nem párhuzamos Oroszország erőfeszítéseivel a hadigazdaság fenntartására, az árnyékflotta az egész rendszerének a középpontjában áll”.

Ez is érdekelhet:

• Donald Trump hétfőn telefonon tárgyal Putyinnal az ukrajnai háború befejezéséről
• Ausztria meghosszabbítja a határellenőrzést a magyar határnál
• Tengeri drónokkal csapott le Ukrajna – újfajta hadviselés kezdődött a Fekete-tengeren?

Kiemelt kép: depositphotos.com