Így formálták át a magyar találmányok a világot

Szent-Györgyi Albert.

1825. november 3-án gróf Széchenyi István egész évi birtokjövedelmét ajánlotta fel a Tudós Társaság megalapítására, amelyet 1845 után Magyar Tudományos Akadémiára kereszteltek át.

Magyarország számos kiváló tudóst, filozófust és feltalálót adott a világnak. Olyan találmányok, mint Bíró László golyóstolla, Puskás Tivadar telefonközpontja, Asbóth Oszkár helikoptere vagy Jedlik Ányos dinamója jelentősen megkönnyítették az életünket, és nyomot hagytak a mai technológiákon. Összegyűjtöttünk hat tényt, amelyek bemutatják, hogyan változtatták meg a magyar tudósok a világot.

A tudomány világnapja a békéért és fejlődésért

A Tudomány Világnapja bevezetését magyar küldöttek kezdeményezték az UNESCO első tudományos világkonferenciáján 1999-ben, Budapesten. Ez volt az első alkalom, amikor a világ kormányai és a nemzetközi tudományos közösség közösen dolgoztak ki egy új “társadalmi szerződést” a tudomány és a társadalom között.

A Tudomány Világnapját a Békéért és Fejlődésért 2001. november 3-án hirdette meg az UNESCO. Első alkalommal 2002. november 10-én ünnepelték világszerte.

13 Nobel-díjas magyar

Az elmúlt kétszáz évben kiemelkedően sok magyar tudós járult hozzá a természettudomány különböző ágaihoz. Ezt mutatja a magyar származású Nobel-díjasok tekintélyes listája is.

Lénárd Fülöp (Philipp E. A. von Lenard) volt az első magyar születésű Nobel-díjas. Katódsugarakkal és azok tulajdonságaival végzett kísérleteket.

Eredményei elvezettek az elektronok és az X-sugarak felfedezéséhez. 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért.

A magyar Nobel-díjasok közé tartozik még:

Bárány Róbert – Orvosi Nobel-díj 1914-ben „a vestibularis apparátus fiziológiájával és patológiájával kapcsolatos kutatásaiért”

Szent-Györgyi Albert − Orvosi Nobel-díj 1937-ben „a biológiai égési folyamatokkal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére”

Kertész Imre − Irodalmi Nobel-díj 2002-ben „az egyén törékeny élményvilágát a történelem barbár önkénye ellenében megjelenítő írásaiért”

Hologrammok

Dennis Gábor 1971. Kép: commons.wikimedia.org/wiki/Category:Dennis_Gabor#/media/File:Dennis_Gabor_1971.jpg

Gábor Dénes (Dennis Gabor) az elektronmikroszkóp felbontásának javítása során dolgozta ki a holográfiai elmélet alapelveit. Módszere, amellyel háromdimenziós képet hozott létre, az interferencián (fényhullámok kölcsönhatásán) és a koherencián (fázisban levő fényhullámokon) alapult.

Az „Anyák megmentője”

Fotó: Wikimedia Commons, szerző: Jenő Doby

Ma már a kézmosás természetes és fontos része a személyes higiéniának, ám mindez csupán 150 éve vált mindennapi szokássá a magyar orvos, Semmelweis Ignác forradalmi felfedezésének köszönhetően.

Semmelweis megfigyelte, hogy a gyermekágyi láz gyakrabban fordul elő azoknál az anyáknál, akiket boncolás után közvetlenül vizsgáltak meg az orvosok és orvostanhallgatók a szülészeti osztályon.

1847-ben kötelezővé tette az orvosok, ápolók és hallgatók számára a kézmosást a bécsi Általános Kórházban, hogy megelőzze a fertőzéseket.

Az új szabályozással Semmelweis a gyermekágyi láz halálozási arányát körülbelül 10%-ról 0,85%-ra csökkentette.

Volkswagen

Fotó: Wikimedia Commons

1937-ben megalapították a „Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH” nevű vállalatot, és megszületett a „népautó”. Ám kevesen tudják, hogy a Volkswagen szellemi atyja valójában egy osztrák–magyar mérnök, Barényi Béla volt. 1924-ben iratkozott be a bécsi Műszaki Főiskolára, ahol már egyetemistaként kidolgozta a jövőbeni „népautó” koncepcióját, az ő vázlatai tekinthetők a Volkswagen Bogár eredeti terveinek.

LED világítás

Fotó: Wikimedia Commons, Forrás: https://sciart.eu/hu/2012-09-24-1109/307/vilaghiru-magyar-bay-zoltan-1900-1992

Bay Zoltán magyar fizikus a Tungsramnál dolgozott, ahol a laboratórium vezetőjeként nagy intenzitású gázkisüléses lámpák, fénycsövek, rádiócsövek, és rádióvevő egységek fejlesztésében vett részt, valamint rádióhullámos technológiákon is dolgozott.