USS F-1: százéves tengeralattjárót találtak szinte tökéletes állapotban
Az amerikai haditengerészet tengeralattjárója, az F-1 több, mint száz éve süllyedt el, mégis ép állapotban találták meg.
A kutatók két rég elveszett katonai jármű roncsait találták meg a tengerfenéken, néhány mérföldre San Diegótól, írja a CBS: egy amerikai tengeralattjáróét, amely 1917-ben egy kiképzési baleset során süllyedt el, és egy amerikai haditengerészeti kiképző repülőgépét, amely 1950-ben zuhant le a közelben.
A felfedezés, amelyet a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) és az amerikai haditengerészet kutatói által az év elején a helyszínen tett expedíció során tettek, az első alkalom volt, hogy a tengeralattjáró roncsát a süllyedés óta megtalálták és felmérték.
Most a tengerfenéken fekszik, több mint 400 méteres mélységben. Ez túl mély az emberi búvárok számára, ezért a roncsot a WHOI Atlantis nevű kutatóhajóján lévő, ember által vezetett Alvin nevű víz alatti jármű (HOV) és a Sentry nevű autonóm víz alatti jármű (AUV) kezelői vizsgálták.
„Ez a két fontos oceanográfiai eszköz rendkívül jól működik együtt” – mondta Bruce Strickrott, a WHOI Alvin-csoportjának vezetője a Live Science-nek küldött e-mailben. „A két képesség együttes ereje átalakította a mélytengeri oceanográfiai kutatást és feltárást, és az Alvin tudományos küldetések rutinszerű részévé válik.”
Képernyőkép: The World News / YouTube
Az F-1 balesete
A USS F-1 tengeralattjáró másodpercek alatt elsüllyedt, miután súlyosan megsérült egy másik amerikai haditengerészeti tengeralattjáróval való ütközés során. A balesetben legénységéből tizenkilencen megfulladtak, hármat pedig a másik tengeralattjáró mentett ki.
Bradley Krueger, az amerikai haditengerészet történeti és örökségvédelmi parancsnokságának víz alatti régésze az Alvin fedélzetén volt néhány merülés során, és felvázolta az 1917-es végzetes elsüllyedést.
„A USS F-1 egy 48 órás mérnöki futást és teljesítménytesztet hajtott végre San Pedro és San Diego, Kalifornia között, amikor a baleset történt” – mondta Krueger a Live Science-nek egy e-mailben. „Az USS F-2 és a USS F-3 hasonló teszteket végeztek a hajó mellett, amikor mindhárom hajó ködfoltba került. A USS F-3 összeütközött a USS F-1-gyel, és az ütközést követően a USS F-3 a helyszínen maradt, hogy segítsen a túlélők kimentésében a vízből.”
Megtalálták, de nem tárják fel
Stickrott elmondta, hogy a tengeralattjáró roncsának hozzávetőleges helyét a haditengerészet feljegyzéseiből dolgozta ki, és hogy az AUV Sentry-t kiküldték a terület felmérésére. A keresés első délutánján megtalálta a roncsot.
Az F-1 tengeralattjáró most a jobb oldalán fekszik, orrával északnyugat felé. A HOV Alvin hajóval végzett későbbi feltárások azt mutatták, hogy a tengeralattjáró „figyelemre méltóan ép”, miután több mint 100 évig volt a víz alatt, mondta Stickrott.
Az F-1 roncsa most hadisírként szolgál az 1917-es balesetben elhunyt 19 fős legénységnek. A WHOI és a haditengerészet megállapodott abban, hogy nem lépnek kapcsolatba a ronccsal, „hogy megőrizzék az állapotát és tisztelettel viseltessenek az öröksége iránt” – mondta.
A bombázót is felmérték
Az expedíció a közeli repülőroncsot is megvizsgálta, amely az amerikai haditengerészet egyik Grumman TBF Avenger torpedóbombázója volt. A gép a véletlen folytán ugyanezen a területen zuhant le, amikor 1950-ben kiképzőgépként használták.
Stickrott elmondta, hogy a bombázó roncsát a WHOI már évek óta ismeri, és néha az Alvinon végzett mérnöki és gyakorló merülések célpontja volt. A roncs helyét azonban az amerikai haditengerészet nem ismerte, ezért a helyszínt felmérték, hogy a haditengerészet nyilvántartását információkkal egészítsék ki. A merülések lehetővé tették, hogy az NHHC hivatalosan is azonosítani tudja a repülőgépet, és megerősítse, hogy a fedélzeten tartózkodó legénység élve megúszta a balesetet – mondta Stickrott.
Hozzátette, hogy mindig is kíváncsi volt az elsüllyedt repülőgép motorháztetőjére gravírozott „13-as” számra – ez egy „nyilvánvaló babonás elem”. Kiderült, hogy a szám arra a kiképzőszázadra utal, amelyhez a repülőgép a baleset idején tartozott, „de gyakran elgondolkodom azon, hogy vajon mit gondolhatott a pilóta és a század személyzete” – mondta.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
