1000 avar sírt is találhattak Tatabánya határában

A lelőhelyet egy műholdkép alapján vették észre Tatabánya mellett, feltehetően többezer éves és akár ezer sírt is tartalmazhat.

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének (MNM NRI) Topográfiai Osztálya és a Tatabányai Múzeum 2025 áprilisában új régészeti lelőhelyet azonosított Tatabánya határában. A becslések szerint akár ezer sírból is állhat a temető, amely egy nagyobb településhez tartozhatott, írja a Tatabányai Múzeum.

Műholdképről szúrták ki

Az együttműködés úgy indult, hogy Papp Attila, az NRI Topográfiai Osztályának régésze megkereste Pál Gabriellát, a Tatabányai Múzeum régészét, hogy légifelvételek alapján a gabonában sírnak látszó elszíneződéseket fedeztek fel. „Gyönyörű szabályos négyszögeket mutatott a légifelvétel” – mondta Pál Gabriella. A tél folyamán megkeresték a terület tulajdonosát és művelőjét is, akiktől lehetőséget kaptak rá, hogy megvizsgálják a nyomokat.

A kutatók egy háromszor ötméteres szondában vizsgáltak két sírt. Beigazolódtak előzetes feltételezéseik, hogy ez valóban egy névándorlás kori temető, illetve a pontos a korszakot is meg tudták határozni. Elmondásuk szerint a kutatás során négy nap alatt komoly megfigyeléseket sikerült tenniünk a temetkezési szokásokkal kapcsolatban.

„Két sír került bele itt a szondába, mélyek, nyugat-keleti tájolásúak. Sajnos mind a kettő ki volt rabolva, de találtunk annyi értékelhető leletanyagot, ami alapján egyértelműen kimondhatjuk, hogy valóban egy nagy sírszámú avarkori temetőről van szó” – mondta Pál Gabriella.

Képernyőkép: Tatabányai Múzeum Facebook

Van, amit már azonosítottak, mást még érdemes kutatni

A temető feltárása Tatabánya határában, ez egy oktobrás által készített légifelvétellel indult, ami megadta az első támpontokat. Papp Attila, az NRI régésze szerint nagy sírszámú temetőről van szó, ami növényjelekkel, gabonajelekkel egyértelműen azonosítható volt. Kiterjedése fényképek alapján olyan ötszáz és ezer sír közé becsülhető.

Izgalmas eredményeket adhat még a különböző koporsótípusok vizsgálata. A rablást arra az időtartamra datálják, amikor a rönkkoporsó még egyben volt, mert azóta előrehaladott kórhadása. Szintén megjelentek olyan égésnyomok a koporsófedél alatt, amelyek kora vizsgálható volt. Ez Papp Attila szerint már többször is előjött a vizsgált helyszíneken.

Képernyőkép: Tatabányai Múzeum Facebook

A tatabányai már az NRI harmadik partnere

Papp Attila elárulta, a kutatás egy nagyobb együttműködés része. A „Temetők az űrben” munkacímet viselő projekt célja, hogy légifotókon, illetve műholdképeken azonosítható régészeti jelenségeket kutassanak és hitelesítsenek. Ennek a tatabányai feltárás már a harmadik állomása, ezután pedig még több fog következni.

„Azt kell mondjam, hogy ezek új lelőhelyek és óriási mennyiségről van szó, nem is tudunk mi se máshogy dolgozni, mint együttműködésben, partnerségben. Itt most a harmadik helyszín már a harmadik partnerintézmény és tényleg egy közös munkaként, közös eredményként, helyi érték gyarapításaként és egyben egy országos topográfia eredményként is kezelhetjük. Minden résztvevő intézmény számára megvan benne a hozadék, megvan benne az előny” – mondta Papp Attila.

„Ezekkel az együttműködésekkel nagyon sok olyan helyszínre el tudunk jutni és nagyon sok olyan lelőhelyet tudunk a térképre fölhelyezni és védettél tenni, valamilyen szinten vizsgálhatóvá, korszakolhatóvá, adatolhatóvá, ami eddig bujkált, lappangott, amivel eddig nem foglalkoztak. Óriási mennyiségről beszélünk itt, sokszáz olyan új temetkezésről van szó országszerte, amik eddig nem voltak kutatás fókuszában.

Ez is érdekelhet:

• Nő a veszély: 45 ház is beomolhat Parajdon
• A kispesti csoda: A Wekerletelep története
• Milyen volt az egyesült Budapest közlekedése?