5 ikonikus magyar étel, amit híres emberekről neveztek el
Ma, amikor egy séf új recepttel áll elő, a világon pillanatok alatt elterjed a híre. Régen azonban egészen másképp működtek a dolgok: az új ételeket gyakran királyok, államférfiak vagy híres filmsztárok tiszteletére alkották meg. Összegyűjtöttünk 5 kedvelt magyar ételt, amelyet neves, ma már elhunyt közszereplőkről neveztek el. Bár már nem tudjuk megkérdezni tőlük, mit szólnak ahhoz, hogy a nevüket viselik ezek a finomságok, a lenti étvágygerjesztő képek alapján aligha lehet sok kifogásuk. Végül is, kevés nagyobb elismerés létezik annál, mint amikor mennyei kulináris remekeket neveznek el valakiről.
Eszterházy-torta
Első ránézésre inkább egy szendvicsre hasonlít, ám tortát sosem a külseje alapján kell megítélni! Tökéletesen krémes vajkrém, mandulás habcsók és aromás vanília találkozik ebben az édességben. A pikáns konyakcseppek pedig különleges csavart adnak ennek a réteges csodának. A hagyományos magyar édességet Paul III. Anton Esterházy de Galantha báróról nevezték el.
A Budapesten dolgozó cukrászok kifejezetten a desszertek iránt szenvedélyesen rajongó arisztokrata kedvére alkották meg ezt a klasszikust.
Szerencsére csak a családnevének rövid változata került a süteményre, különben jóval több ideig tartana kimondani a nevét a cukrászdában. Az Esterházy-család a 19. század végén az egyik leggazdagabb dinasztiának számított. Paul III. Anton bármikor kényeztethette édesség iránti vágyát, hiszen annyi földbirtokkal és arannyal rendelkezett, hogy egy amerikai szerző szerint ő volt a leggazdagabb ember a világon, aki nem ült trónon.
Jókai bableves
A magyarok mindenből tudnak valamit készíteni. A húsimádó nemzetként ismert magyarok a disznótoros hagyományaik révén egyetlen részt sem hagynak kárba veszni az állatból. A Jókai bableves ennek kiváló példája, ugyanis hagyományosan nemcsak a disznó lábszárát, de a csülköt is tartalmazza. Több legenda is kering a Jókai bableves eredetéről.
A legvalószínűbb magyarázat szerint a levest a 19. századi író és forradalmár, Jókai Mór után nevezték el.
Az író gyakran járt egy Balaton-parti vendéglőbe, ahol kedvenc asztalánál órákig dolgozott művein. Amikor írói válságba került, pontosan tudta, mi segít leküzdeni azt – rendelt egy gőzölgő tányér bablevest. A fűszeres sertéshúsdarabok azonnal visszahozták az ihletet. Ez a szívet-lelket melengető magyar étel méltán kapta meg Jókai nevét, hogy így őrizzék meg emlékét a jövő nemzedékei számára.
Gundel-palacsinta
Ki tudna ellenállni ezeknek a könnyű, levegős palacsintáknak, amelyeket meleg csokoládéöntettel locsoltak meg? Az első harapásnál a darált dióval, mazsolával és rummal töltött ínycsiklandó keverék szó szerint elolvad a szánkban.
Érdekesség, hogy ez a klasszikus desszert eredetileg Márai-palacsinta néven futott, Sándor Márai író után.
Nehezen képzelhető el, hogy az elfoglalt író maga állt volna a tűzhely mellett, hogy tökéletesítse a palacsintatésztát – valójában felesége, Lola dolgozta ki ennek a magyar desszertnek a végleges receptjét. Később az ismert Gundel étterem tulajdonosa, Gundel Károly megkapta a receptet, és annyira megszerette, hogy azonnal felvette étlapjára. A történet csavarja, hogy a desszert kis híján elvesztette jó hírét, amikor Márai és felesége elmenekültek az országból a rendszer elől. A kommunista érában kényelmetlenné vált, hogy egy disszidens nevét viselje a palacsinta, ezért Gundel-palacsintára keresztelték át, hogy megőrizzék az édesség jó hírnevét.
Újházi tyúkhúsleves
Ez az igazi lélekmelegítő étel testnek és léleknek egyaránt jót tesz! Tele van a természet összes áldásával, és tökéletes étel egy hideg, téli napon. A magyarok úgy vélik, hogy nincs hatásosabb népi orvosság megfázás ellen, mint a tyúkhúsleves. Egy nagy adag ebből a meleg finomságból, és már másnapra csodával határos módon meggyógyulunk!
Az ikonikus magyar leves története egy válogatós színészhez, Újházi Edéhez kötődik, aki állandóan változtatásokat kért az összetevőkben.
Az eredeti recept kakast írt elő, de Újházi számára a hím szárnyas húsa nem bizonyult elég omlósnak. Azóta már tyúkból készül ez a vasárnaponként az asztalra kerülő leves. A magyarok annyira szeretik ezt az ételt, hogy 2010-ben az “Év Levesének” választották egy országos versenyen – legyőzve olyan erős riválisokat, mint a legendás gulyás vagy a klasszikus Jókai bableves.
Dobos-torta
Ez az édes magyar desszert nemcsak látványra lenyűgöző, de ízvilága is mennyei. Egy falat, és máris elvarázsol a gazdag ízkavalkád. A Dobos-torta finom piskótarétegekből és selymes csokoládés vajkrémből készül. A tetejére roppanós karamell szeletek kerülnek – garantált gasztronómiai élvezet!
A híres cukrász, Dobos C. József alkotta meg ezt az édességet a 19. században, és szerényen saját magáról nevezte el.
Először az 1885-ös Országos Általános Kiállításon mutatták be Budapesten. A zsűri tagjai között maga Ferenc József császár is ott ült. Azt beszélik, Erzsébet királyné sem tudott ellenállni neki, és időnként megszegte fogyókúráját egy-egy szelet kedvéért. A torta akkora sikert aratott, hogy hamar elterjedt más országokban is. Ráadásul elegáns fa dobozban szállították Európa-szerte, ami tovább növelte különleges mivoltát.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Ez is érdekelhet:
